Távlat és valóság

Csupa remek ötlet, terv, elképzelés – mormoltam magamban az Ister-Granum Eurorégió legutóbbi konferenciáján, csak hát mindebben a nagypolitikának is lépnie kellene, minél gyorsabban. Persze, botorság lenne az alulról jövő kezdeményezéseket felülről várni – ez a fajta meddő hozzáállás már többször is megbosszulta magát, viszont az ember igenis elvárja, hogy Magyarország és Szlovákia közt minden téren megteremtődjenek a határon átnyúló kistérségek működésének törvényi feltételei. Nem a civil és önkormányzati kezdeményezésekkel van tehát gond, hanem figyelembevételükkel, mozgásterük biztosításával. Mert a felvázolt jövőkép roppant szimpatikus: például integrált egészségügyi hálózat mindkét oldalon, egységes információs rendszer az esztergomi és a párkányi régió önkormányzatai között, sőt az egyes hivatalok, cégek, iskolák között is, közös megfigyelőrendszer kiépítése környezetvédelmi és egyéb katasztrófák esetére, a munkahivatalok közti on-line együttműködés, borút és kerékpárút kiépítése. Ha ennek csak a fele valósul meg mihamarább, akkor a hétköznapokból is eltűnik az államhatár. Hát még akkor, ha mondjuk, Lévától fut majd Párkányig egy szélessávú út, lesz teherhíd, de legalább teherkomp, mintegy köldökzsinórként a dorogi meg az ebedi ipari park között, végre megépül az Ipolydamásd és Helemba közti híd, Ipolyszalkán éjjel-nappal nyitva lesz a határátkelő... Mindezek pillanatnyilag csak szép szavak. Az Ister-Granum már fel tud mutatni eredményeket: a teherkomp-összeköttetés valószínűleg már a jövő évben beindulhat, az eurorégió gazdasági-információs portálja is heteken belül működni fog. Elkészült a térség civil katalógusa, a szlovákiai oldalon decemberig megteremtik az önkormányzatok közti gyors információcserét biztosító számítógépes hálózatot, kulturális téren pedig már eddig is rendeztek közös fesztiválokat, s lesz közös könyvsorozat, menetrend és telefonkönyv is. Mégsem lehetünk elégedettek. Mert az egyszerű ember majd akkor döbben rá a regionális együttműködés előnyeire, ha egy párkányi beteget nem kell őrült iramban Érsekújvárba furikázni, mert elég átvinni őt a hídon. Ha mindez a legnagyobb természetességgel válik a mindennapok részévé.