BERLINER ZEITUNG
Néhány új tagország helyzetének tömör leírásával emlékeztet a lap arra, hogy három hónapja ment végbe az Európai Unió legnagyobb szabású bővítése. Az egész oldalas összeállításban a fő hangsúlyt – már mérete miatt is – Lengyelország kapja.
TALLÓZÓ
Néhány új tagország helyzetének tömör leírásával emlékeztet a lap arra, hogy három hónapja ment végbe az Európai Unió legnagyobb szabású bővítése. Az egész oldalas összeállításban a fő hangsúlyt – már mérete miatt is – Lengyelország kapja. A németek keleti szomszédainál jelentős (3,5 százalékos) fogyasztói áremelkedést hozott az EU-tagság; különösen az élelmiszerek drágultak, főként a régi EU-államok részéről megélénkült kereslet miatt. A német–lengyel viszonyban május óta tapasztalható a „régi számlák” benyújtásának a szándéka. Erre törekszik a Porosz vagyonkezelő kft. nevű szervezet, amely nyíltan sürgeti a II. világháború után elűzött németek anyagi kárpótlását Varsó részéről. Csehország gazdasága – az utóbbi hónapok belpolitikai zűrzavara ellenére – folyamatosan erősödött, legalábbis a német Deka Bank szerint. Prágai elemzők már nem ennyire derűlátóak. Ivo Nejdl, a prágai Raiffeisenbank vezető közgazdásza szerint Stanislav Gross kormányfőnek alig van mozgástere a reformok végrehajtásához. A nyugdíjak radikális lefaragása és az egészségügyi költségvetés erőteljes megkurtítása az ellenzék karjaiba hajthatja a választókat. Magyarország már két éve ezen az úton halad – mutat rá a lap. Számos szektorban nő a lemaradás az EU-normáktól. Az EP-választásokon elszenvedett vereség távolról sem adott szárnyakat a szocialista kormány reformterveinek. A magas államadósság időközben már minden szférára kihat: magas az infláció, a szociális programok költségvetése kimerült. Belátható időn belül nincs kilátás az életszínvonal jelentős emelésére, amelyben pedig a lakosság oly nagyon reménykedett a piacgazdaságra való fájdalmas átállás hosszú éveiben.
CIRCULATION
Laboratóriumi körülmények között sikerült génterápia segítségével helyreállítani az emberi szív sérült sejtjeit. A Thomas Jefferson Egyetem kutatói reménykednek abban, hogy hamarosan szívbetegeken is kipróbálhatják ezt az új technikát. A Circulation című szaklap számolt be arról, hogy a kutatók miként használtak fel egy vírust arra, hogy bevigyenek egy gént szívbetegektől vett szívsejtekbe. A kezelés után a szívsejtek képessé váltak arra, hogy újból teljes erővel összehúzódjanak. Ilyen jellegű kutatások eddig is folytak, de állatkísérletek szintjén. A Brit Szívalapítvány igazgatója arra figyelmeztetett, hogy nagy különbség van a laboratóriumi kísérletek és páciensek kezelése között. A betegek kezelésére vonatkozó hatás bizonytalan, mert a génterápia gyakran csak rövid távú előnyös hatásokat produkált élő állatokban és emberekben. A kulcskérdés az, hogy ezeket az érdekes laboratóriumi kutatásokat hogyan lehet az élő emberi páciensek javára fordítani.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.