TALLÓZÓ

Egy, Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök családja körül kialakult széles hálózat pénzeli és fegyverzi az iraki Amerika-ellenes felkelőket. A tekintélyes amerikai napilap, amely a Bush-kormányzat illetékeseire hivatkozott, úgy tudja, hogy a hálózat elsősorban Szíriából és Jordániából csempészi a pénzt és a fegyvereket az iraki felkelőknek. A The New York Times szerint a szervezet egyik vezetője Szaddám Huszein egyik unokatestvére, Fatik Szuleimán al-Madzsíd, a korábbi iraki különleges biztonsági erők tisztje, aki az amerikai invázió után menekült Szíriába. A lapnak nyilatkozók két további Madzsíd-klánbeli unokatestvért is megemlítettek; az egyik jelenleg Szíriában, a másik Európában él. Az Irakon kívül élő rokonok rendelkezésére több tízmillió dollár áll, amelyre még Szaddám Huszein rendszere idején, egyebek közt olaj és katonai felszerelések csempészéséből tettek szert. Az amerikai tisztségviselők ugyanakkor elismerték, hogy az iraki ellenállás jelentős bázisai alakultak ki a volt diktátorral való kapcsolatok nélkül is, mint amilyen a radikális síita vallási vezető, Muktada asz-Szadr Mahdi hadserege vagy az al-Kaida nemzetközi terroristahálózathoz kötődő jordániai Abu Muszab az-Zarkávi szervezete. Washingtonban mindamellett úgy gondolják, hogy a Szaddám-párti ellenállásnak legalább 5000 olyan harcosa van, akit a bukott rendszer egykori vezetői irányítanak – teszi hozzá a The New York Times.

Az orosz elnöknek most már záros határidőn belül el kell döntenie, miképp akar a Jukosz-ügy végére járni, ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy az orosz gazdaság tényleges károkat szenved. A brit üzleti napilap szerint Vlagyimir Putyin azt már tudatta, hogy nem szeretné, ha az adóhátralékok behajtása címén hatósági ostrom alá vett orosz olajcég csődbe menne. Azt azonban még nem közölte, mi az, amit szeretne. A lap szerint a Kremlnek tömegnyi bizonyítéka van arra, hogy Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz alapítója megkérdőjelezhető módszerekkel jutott hozzá állami vagyonokhoz, és később „agresszív adópolitikával” törekedett profitja maximálására. Nem Hodorkovszkij volt azonban az egyetlen olyan orosz oligarcha, aki nem teljesen a szabálykönyveknek megfelelőn játszott, Putyin elnök pedig a mai napig nem oszlatta el azt a benyomást, hogy Hodorkovszkijt a vállalkozó politikai ambíciói miatt vette célkeresztjébe. A Financial Times szerint ezért nem tekinthető méltányos eljárásnak a Jukosz és alapítója ellen indított jogi támadás; az oligarchák féken tartásának méltányos módja az lett volna, ha mindegyikükre kemény adókat rónak ki. A kialakult helyzetben azonban Putyinnak fel kell ismernie, hogy a Jukosz-ügy megoldásának minden további késedelme bizonytalanságot kelt az orosz gazdaság egészében.