TALLÓZÓ

Csaknem 15 évvel azután, amikor a letűnt NDK polgárai voltak az új jövevények, most más európai népek álma valósult meg, olyan népeké, amelyek a II. világháború óta sokféleképpen, de a szó szoros értelmében is el voltak vágva Európától – írta vezércikkében a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az észtektől kezdve a magyarokig, s még tovább a szlovénokig, akik különleges esetet képeznek (mert nem a keleti blokkból, hanem az el nem kötelezett Jugoszláviából kiszakadva lettek EU-tagok) a nemzeti függetlenség volt a legfőbb cél, de mégis csak funkcionális cél volt: az önállóság elsősorban arra szolgált, hogy szabadon és a legbelsőbb meggyőződéstől vezérelve válasszák ki a nép számára a legjobb partnert és barátokat. Az Európai Unió régi tagjai nem is kaphattak ennél nagyobb bókot. Minden európai ország a velük való közösségben képzeli el jövőjét, holott ezektől az EU-tagoktól a történelem folyamán nem csak jót kaptak. Az unió békés jövőt ígér, mert polgárai egységesek abban, hogy „Európában nem akarnak új katonasírokat”, amint azt a volt német kancellár, Helmut Kohl megfogalmazta. A békére vonatkozó konszenzuson belül bőséggel vannak vitás pontok és kemény, a saját előnyért folyó versenyt szolgáló módszerek. Éppen ezért óvott Johannes Rau német államfő a pápa szavaival élve az „önző nacionalizmusoktól”.

MLADÁ FRONTA DNES

Nagyon szigorúan véve az Európai Unió nem is unió, hanem csak a nemzetközi szerződések rendszere. A szinte démonizált európai alkotmány is csupán a már aláírt szerződések rendszerbe foglalása. Václav Klaus cseh államfő ezért téved, amikor azt állítja, hogy az Európai Unió korlátozza az egyes országok szuverenitását, ez ugyanis sokkal inkább érvényes a NATO-tagságra, mint az EU-ra – írta a liberális cseh lap.