TALLÓZÓ

Csak azok a romániai kisebbségi szervezetek vehetnek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága eléri a huszonötezer főt, vagy az adott kisebbséghez tartozóknak legalább a 15 százalékát tudják soraikban – ezt tartalmazza az a törvényjavaslat. A kolozsvári napilap megszólaltatta Márton Árpádot, az RMDSZ képviselőjét, aki elmondta, egyetértés alakult ki: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak). Jelölőlistákat állíthatnak azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, de azok is, amelyek be vannak jegyezve a bíróságon. A tervezet érzékenyen érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője kifejtette: szerinte a tervezet monopolhelyzetet biztosít az RMDSZ számára. A Krónika című erdélyi napilap úgy fogalmazott: a javaslatcsomag szinte lehetetlenné teszi, hogy a jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetekkel szemben mások is indulhassanak a választásokon. A tervezetet egyébként nem magyar részről nyújtották be.

MAGYAR SZÓ

Az újvidéki újság sérelmezi, hogy a szerbiai parlamenti választás óta rendre, tévesen rossz példaként hozzák fel a délvidéki magyarságot. „Pestről is, Kolozsvárról is hallottam már, hogy lám, a magyar egység hiánya, a széthúzás milyen következményekkel járt! Mindeközben egy szó nem sok, annyit sem hallottam a ridegen kisebbségellenes választási törvényről, azokról a feltételekről, amelyek eleve lehetetlenné tették honi magyarságunk önálló, szövetségesek nélküli fellépését a választásokon” – írja a lap munkatársa. Annak a koalíciónak a választási vereségét, melynek a Vajdasági Magyar Szövetség is tagja volt, nem a magyarságon belüli széthúzás eredményezte, mert „tizedszázalékokban is alig mérhető többletet vagy hiányt” okozhatott csak az, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt az említett koalíció ellen szövetkezve indult a választásokon, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pedig bojkottra szólított. A délvidéki magyarság kudarcának oka, hogy a „nagy pártok” az utolsó pillanatban hátat fordítottak neki, s rákényszerítették egy rögtönzött koalíció megalkotására. „Félreértésen alapul minden olyan értékelés, amely figyelmeztető és rossz példaként szeretné meglobogtatni a belháborúktól szenvedő erdélyi magyarság előtt a mi kudarcunkat” – írta a lap.