Szobrok üzenete

Szoboravatások, újbóli köztéri felállításuk idejét éljük. Még a kilencvenes évek legelején Klapka tábornok méltó helyre került vissza Komáromban, miként tavaly Petőfi Sándor Pozsonyban. Nemrég pedig Kossuth Lajos is Rozsnyón. Szombaton Gömörország népe, s vele együtt az egyetemes magyar nemzet és a demokratikusan gondolkodó szlovákság ünnepelt, amikor a B. Kovács István vezette polgári társulás álma valóra vált: lánglelkű költőnk s vele a talán legszebb Petőfi-szobor alkotója is visszatért Gömör-Kishont szellemi központjába. Ősszel remélhetően Kassán állítanak majd méltó emléket a város egyik jeles szülöttének, Márai Sándornak. Dél-Szlovákia magyarok lakta számos településén a felsorolt példákhoz hasonlóan ugyancsak köztéri szobrokkal, emléktáblákkal és utcanevekkel elevenítik fel a térség és a nemzet örökségét, amely azonosságtudatunk egyik erős bástyája. Olyan személyiségek szellemi értékeit élesztgetjük elsősorban okulás és erősödés céljából, akik a felvidéki városokban, régiókban tevékenykedtek, cselekvő magyarságból példát mutatva, intelmeikkel üzenve a mai és az elkövetkező nemzedékeknek. Nemzeti kötődésünk természetes megnyilvánulása ez a törekvés, amelyben a demokratikusan gondolkodó szlovákok többsége nem lát sanda szándékot. A rimaszombati önkormányzat szlovák képviselői sem, akiknek Bugár Béla méltó gesztussal, az anyanyelvükön köszönte meg, hogy ők is támogatták Izsó Miklós műremekének elhelyezését a városközpontban. Morális okunk is volt ilyen határozatra, hiszen a hasonlóan nemes szándékkal felállított, az adott térség múltját felelevenítő, szlovák vonatkozású szobrokat és más emléket – például a több mint egy évszázada Somorján tanuló Milan Rastislav Štefánik emléktábláját – soha senki nem bántotta. Nem véletlen az írás elején említett jelenség időpontja. Az uniós csatlakozásunk idején megmaradásunk és boldogulásunk járható útjait keresve érthetően szellemóriásainkhoz fordulunk. Tehetjük mindezt jelképes eszközökkel – szoboravatásokkal is –, mert az önkormányzatiság elve, a helyi közösségek akarata egyre erőteljesebben jut kifejezésre. Vagyis erősödik a szlovákiai demokrácia, egyebek között az MKP országos és regionális szereplésének köszönhetően, amellyel sok szlovák polgár előítéleteit oszlatta el. S tehetjük ezt azért is, mert az

Európai Unió ösztönzi és anyagiakkal is támogatja a nemzeti hagyományok, a szellemi és tárgyi emlékek megóvását és közkinccsé tételét. Ezekről a nyilvánvaló tényekről alig két hét múlva sem szabad megfeledkeznünk, mert hozzásegíthetnek bennünket ahhoz a felismeréshez, hogy ha elmegyünk voksolni, akkor szavazatainkkal is ezt a demokratikus értékrendet erősítjük.