Szankciódöntésekre készül az EU

Líbia ellen még 1986-ban vezettek be nemzetközi fegyverexport-tilalmat terroraggodalmak és az ország feltételezett atomfegyvertervei miatt. A tilalom feloldását most elsősorban Olaszország kérte, amely az elmúlt években egyre inkább szenvedett a líbiai menekülthullámtól – márpedig a fegyverembargó a határok őrzését szolgáló eszközök fejlesztését is szinte lehetetlenné tette.

A 25 uniós külügyminiszter luxemburgi találkozóján más szankciókérdések is szóba kerülnek. ĺgy minden bizonnyal beváltják azt az egy hónappal ezelőtti fenyegetésüket, hogy szigorítják a mianmari (volt Burma) rezsimet sújtó beutazási tilalmat, valamint elrendelik az európai befektetések és kölcsönök tilalmát olyan vállalatok esetében, amelyek mianmari állami kézben vannak. Utóbbit illetően azonban hét végi sajtóértesülések szerint enyhült az EU álláspontja szeptember óta, és már csak az új befektetések tilalmáról van szó, a jelenleg is létező vállalatközi kapcsolatok akár mélyíthetők és kiterjeszthetők is.

Brüsszeli közlések szerint valószínű, a miniszterek elé kerülnek az első jelentések azok közül, amelyeket az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU megfigyelő missziójának tagjai készítenek az etnikai jellegű vajdasági erőszakcselekményekről. Úgy tudni azonban, hogy még csak a helyzetet nagyjából körvonalazó, előzetes beszámolókról van szó, a témába mélyebben menő jelentések a következő miniszteri ülésekhez időzítve várhatók.

Kérdés, hogy a luxemburgi találkozó hivatalos következtetései között milyen mélységben lesz szó a balkáni kérdéskör ezen összetevőjéről. A témát eredetileg az uniós tanács elé terjesztő Kovács László magyar külügyminiszter mindazonáltal már a szeptemberi ülés után egyértelműen jelezte: Budapestnek nem érdeke, hogy Szerbia-Montenegrót feketelistára tegye – az az érdeke, hogy megszűnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élő nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse. Lengyel felvetésre szó lesz a luxemburgi találkozón az ukrajnai helyzetről is. A miniszterek az új uniós szomszédságpolitika, valamint a közelgő elnökválasztás fényében tekintik át a helyzetet, és várhatóan tiszta és átlátható választási kampány fontosságára hívják fel a figyelmet, valamint a sajtószabadság tiszteletben tartását sürgetik.

Szót ejtenek a Kína elleni fegyverembargó esetleges feloldásáról is. A tizenöt évvel ezelőtt – a Tienanmen téri véres események nyomán – bevezetett szankciók enyhítését még több tagország ellenzi, egyrészt az emberi jogi helyzet nem kellő mértékű javulása miatt, másrészt amerikai nyomásra.

Különösen összetettnek ígérkezik a közel-keleti térséghez fűződő uniós kapcsolatokról folytatandó vita.

A szerző az MTI brüsszeli tudósítója