Prodi: zsákutcában a „lisszaboni stratégia”

Az Európai Bizottság távozó elnöke, Romano Prodi szerint az EU kudarcot vallott a maga elé állított növekedési célok tekintetében: nem sikerül teljesíteni az úgynevezett „lisszaboni stratégia” célkitűzéseit, nevezetesen, hogy az EU-t 2010-ig a világ legerősebb gazdasági térségévé tegyék. A Financial Timesban nyilatkozott erről, Liszszabon kudarcáért elsősorban az uniós államok vétójogát téve felelőssé, amellyel az egyes országok megakadályozhatják az uniós gazdaságpolitika fontos változtatásait.

Prodi a hónap végén távozik az Európai Bizottság éléről, miután öt évet töltött a poszton. A közelgő váltás kapcsán a saját „örökségét” korábban három nagy vívmányban foglalta össze: az EU-bővítésben, az euró bevezetésében és az EU-alkotmány kidolgozásában.

Prodi emlékeztetett: amikor először beszélt arról, hogy a tíz új, zömében kelet-közép-európai tagjelölt államot egyszerre kellene felvenni az EU-ba, szavait széles körű hitetlenség fogadta, senki sem bízott ebben. „Sokan gondolták, hogy a bővítés történelmi kötelezettségünk, de féltek is ettől...” A bizottság volt az, amely lehetővé tette ezt a hatalmas bővítést, méghozzá azzal, hogy kidolgozta a fokozatos, apró lépéseken alapuló tárgyalási folyamatot, és segített a tagjelölt országoknak saját adminisztrációjuk modernizálásában – tette hozzá.

Az Európai Unió úgynevezett lisszaboni stratégiájának célja az lenne, hogy az EU-t a következő évtizedre a világ legversenyképesebb gazdasági szereplőjévé tegye. Az EU 2000-ben, a tagországok állam- és kormányfőinek lisszaboni találkozóján indította el a versenyképesség javítására szolgáló stratégiáját, amely a gazdaság szinte teljes területét átfogja, és igen ambiciózus célokat tűz ki a 2010-ig tartó időszakra.

A stratégia félidős felülvizsgálatát az EU-vezetők rendelték el idén márciusban, miután már egyértelművé vált, hogy az EU messze nem tart a felénél annak az útnak, amelyet meg kellene tennie. A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetése alatt működő munkacsoport az EU novemberi brüsszeli csúcstalálkozója előtt ismerteti a jelentést. Előzetes értesülések szerint az megállapítja, a foglalkoztatási célok teljesítése valószínűleg nem sikerül, miután 2001-től leállt a munkahelyteremtés az EU-ban. Csak három tagország tett eleget továbbá eddig annak a vállalásnak, hogy a kutatás és fejlesztés részesedését a hazai össztermék 3 százalékára emeli.

A tervezet javaslatokat is megfogalmaz, összesen 21 ajánlást készítettek a kutatások, a belső egységes piac, az újítások, a munkaügyi reform és a növekedés fenntarthatóságának területén. Arra figyelmeztet, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak jóléti rendszerükön, nem tudnak majd megbirkózni a nyugdíjasok növekvő számával, és ez az unió gazdaságát jelentősen visszaveti.