Öröm és aggódás

Az ír újságok külön büszkeségüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy e történelmi esemény idején hazájuk tölti be az EU soros elnöki tisztjét. Az Irish Times megfogalmazása szerint a bővítés az EU egyik legnagyobb külpolitikai teljesítménye volt.

Az új EU-tagállamok számára 2004. május 1. a szovjet és kommunista zsarnokság alóli végérvényes megszabadulást jelenti – tette hozzá az ír konzervatív lap vezércikke. A brit liberális The Independent ugyancsak azt emelte ki, hogy ahol régebben a hidegháború dúlt, ma 25 nemzet szoros unióba tömörült. A szintén londoni, konzervatív The Daily Telegraph visszatérőként üdvözölte a szabad Európa családjában az új államokat, és – a hagyományos brit euroszkepticizmus jeleként – azt is hozzátette, hogy ezzel véget ért az a korszak, amikor Franciaország és Németország saját akaratát kívánta rákényszeríteni az EU-ra.

Svédországban az Aftonbladet baloldali bulvárlap arról írt, hogy az EU kiszélesedésével az unió előtt óriási lehetőségek állnak gazdasági, politikai és kulturális értelemben egyaránt. A portugál független Público megfogalmazása szerint az EU most már elérte azt a méretet, amely megfelel történelmi küldetésének.

Spanyolországban a középbal El País úgy fogalmazott, új Európa született, bonyolultabb, mint az eddigi, de immár 25 ország Európája. A konzervatív El Mundo szerint a bővítés új generációk sora számára jelenti a békét és a stabilitást. Utóbbi mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy Spanyolország, amely csak az elmúlt tíz évben nettó 60 milliárd eurónyi uniós támogatást kapott az EU-tól, mostantól járandósága nagy részét elveszíti, és az új tagok kapják azt.

Olaszországban és Hollandiában még mindig a bővítés árnyoldalai kapnak nagyobb súlyt a megjelent néhány hét végi lapban. A független olasz Corriere della Sera szerint az új Európa megszületett, de az ünnep napján ismét felmerültek olyan kérdések is, hogy ez nem jelenti-e a bevándorlás fokozódását, az árak emelkedését, az EU irányíthatóságának romlását. Az Il Sole 24 Ore gazdasági lap szerint nyugaton nem annyira a lelkesedés a jellemző a csatlakozás kapcsán, hanem a közömbösség, az aggodalmak és esetenként az ellenségesség. A holland középbal De Volkskrant egyértelműen az EU iránti lelkesedés csökkenését érzékelte, míg a középjobb Algemeen Dagblaad a bővített EU-tól való félelemről írt főcímében. A baloldali Trouw szerint Hollandiában megnőtt a félelem a pénzhamisítóktól és a keleti-európai bűnbandáktól.

A török és a román sajtón jócskán érződik a csalódottság, hogy ez a két ország kimaradt a bővítésből és a mostani ünneplésből. A román Evenimentul Zilei például azon sajnálkozik, hogy Bukarest számára még mindig csak álom ez európai elithez való csatlakozás. A török konzervatív Zaman annak a reményének adott hangot, hogy a most csatlakozó tíz nemzet után Törökország lesz a következő.