Öngólok büntetése

Tegnapelőtt az egyik szlovák kereskedelmi rádió szokásos politikai beszélgetőműsorának vendége Jozef Heriban, a kormánypárti ANO európai parlamenti képviselőjelöltje volt. A honatya magabiztosan jelentette ki, hogy megérdemelt a képviselők havi fizetésének hatezeregynéhány koronás emelése. Amikor rádiós kollégám azzal replikázott, vajon erkölcsös-e ez a döntés, hiszen éppen a jelenlegi vezetők szajkózzák, hogy az idén mindannyiunknak össze kell húznia ama bizonyos nadrágszíjat, Heriban úr kenetteljes hangon rebegte, hogy bizony, bizony, ez így van, ő is szerényebben igyekszik élni. Mostanság Pozsonyban a képviselők havi negyven-ötvenezerből, Strasbourgban meg havi nyolcvanegynéhány ezerből lesznek kénytelen tengetni az életüket. Ami jobb szociális helyzetben levő országban méltányos összeg lenne. A politikus is érezhette: túllőtt a célon. Úgy igyekezett önmagát saját hajánál fogva kihúzni a kelepcéből, hogy hirtelen elkezdte sajnálni a bírákat, az ügyészeket s mindazokat, akiknek a havi járandósága a képviselők fizetésének bizonyos hányada. – Ha befagyasztottuk volna saját bérünket, nem emelkedne az ő keresetük sem – hadarta magabiztosan. Mire szerintem minden rádióhallgató kapásból rávágta, hogy ezt a szörnyűséget sima törvénymódosítással meg lehetne oldani, csakhogy ehhez egyetlen képviselőnek sincs kurázsija. Rám süthetik a baloldali populista bélyeget. Csakhogy több millió ilyen, szerintük populista, szerintem viszont jóérzésű polgár háborog joggal, s itt és most nem tartják helyénvalónak ezt a döntést. Miként azt sem, hogy a honatyák szemrebbenés nélkül alaposan megemelték azt az összeget, amely ezután majd egy-egy voksért dukál a három százaléknál több szavazatot elért pártoknak. S lám, mennyire ragadós a rossz példa: a besztercebányai megyei önkormányzat tagjai már nem is hajlandóak nyilvánosságra hozni, vajon mennyivel emelték saját járandóságukat. – A bankszektorban és a magánszférában ennél többet is lehet keresni – érvelnek a parlamenti és a megyei képviselők. Valóban, csakhogy ott nem a mi adóinkat osztogatják. És fosztogatják. Egyes honatyák Pilátusként mossák kezeiket: – Törvényesek a döntéseink. – Csak azt nem teszik hozzá, hogy a jogszabályokat éppen ők alkották meg. A közerkölcsökre valamit is adó politikus komolyan veszi a közteherviselés elvét. Nálunk legfeljebb szavakban és nagy fogadkozásokban teszik ezt. A rádióműsor és mindaz, ami az elmúlt héten a parlamentben lezajlott, sokunkat háborított fel. Vélhetően még több polgárt ábrándított ki a nagypolitikából. Akik ezeket a politikai öngólokat majd azzal büntetik, hogy nem mennek el voksolni. Vagy végső elkeseredésükben a markába röhögő Robert Ficót hozzák helyzetbe. Nem az ő bűnük lesz ez, hanem azoké, akiket mára nagyon elragadtak a lovak.