Mit tesz az asztalra Trump?

Mi is történik valójában? A húszik iráni pénzből, nem egyszer kínai technológiával lőtték az arra elhaladó hajókat, akadályozva a tengeri kereskedelmet, sok hajót arra kényszerítve, hogy teljes Afrikát megkerüljék inkább. Az utolsó proxicsapata ez Teheránnak, mivel a Hamász meggyengült a Hezbollah vezetésének több szintjét pedig teljesen kiiktatta Izrael.

Az iráni–amerikai tárgyalások elé, úgy tűnik, hogy Trump ezt a tűzszünetet helyezte oda az asztalra ösztönzőnek. Önmagában pozitív, hogy tárgyalástechnikában itt tart az adminisztráció, nem csak félmondatos üzengetések zajlanak. A húsziknak nyilván lenne jobb dolguk a tengeri hajók lövöldözésénél, például a saját országuk, Jemen újjáépítése, de ennyi év polgárháború és milicista-ellátási függőség után már ők sem lehetnek önállóak.

Kérdés, hogy a két fél mit hoz ki belőle: a közvetítő Omán szerint nem biztos, hogy a húszik teljes tűzszünetként értik, lehet, csak amerikai hajókat nem lőnek? Mások szerint úgy érthető a dolog, hogy semmit se lőnek majd, kivéve az izraeli kötődésű hajókat. Nehéz lázadókkal tárgyalni, főleg közvetítéssel és ennyi áttétellel. Meglátjuk, hogy mi lesz a valóság a nemzetközi vizeken a következő napokban.

Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök viszont még jobban ráncolhatja szemöldökét: a héja vezető még pár hónapja egy Irán elleni légicsapás-sorozatról gondolkozhatott, amiben felszámolják évekre előre az iráni nukleáris kapacitásokat. Ehhez képest Trump tárgyalni akar Teheránnal is (azzal a vezetővel, akivel ő rúgta fel a létező megállapodást első ciklusában!), és még a húszikkal is megegyezik, holott az izraeli légierő épp a napokban mért brutális csapást bázisaikra, mivel a Ben Gurion nemzetközi repteret is elérte egyik rakétájuk.

Miért lövöldöznek a húszik Jemenből Izraelre ballisztikus rakétákat? Még az olcsóbb példányok is fél faluk évtizedes fejlesztésének árába kerülnek, sőt; viszont innen látszik, hogy Irán megmaradt tárgyalási mozgásterét a húszi proxicsapatokkal igyekszik növelni. Máshogy fogalmazva: tiszta iráni érdekeket képviselnek, a kiesett Hezbollah és Hamász helyett.

Az izraeliek szépen a gázai helyzet tartósabb rendezése irányába is lépéseket terveznek: olyan humanitárius zónát nyitnak, ahova terroristákat (Hamász-fegyvereseket) nem engednek be, ellenőrzés lesz, és a humanitárius ellátás csak ott bent lesz menedzselt. A gyakorlatban a Hamász arra építette hatalmát, hogy számos támogatást és adományt ellopva, monopolizálva az erőforrásokat, kiépítette klientúrarendszerét, amely még a liberális amerikai lapok oknyomozása szerint is a Stasi keletnémet elnyomását idézte, ha valaki kicsit is Hamász-kritikus palesztinként próbálta meg élni az életét. Ezt igyekszik most Izrael kihasználni és kettéválasztani a fegyveres ellenállókat a civilektől, hiszen a Hamász-terroristák klasszikus taktikája az élőpajzs használata, nem véletlen, hogy kórházakban voltak és vannak a főparancsnokságaik.

Ebben a közel-keleti helyzetben tesz körutat Donald Trump a régióban. A jövő héten, ha kis szerencséje van a világnak, akkor a dealmaker Trump letesz valamit az asztalra.