Vélemény

A másik Betlémska kaple

Száz Pál

2017. december 17. 10:37

Žižkov. Amikor leendő prágai lakhelyem környékét böngésztem a Google Mapsen, először fel sem tűnt a dolog. Talán csak éppen a költözés előtti napon. Betlémska kaple. A szomszéd utcában.

Pontosabban a szembeni homlokzat mögött, a házsoroktól körülzárt udvaron. Rá se kattintottam, tudtam, ez baromság, valami hülye turista tévedésből vagy nemtörődömségből épp Žižkov közepére taggelte be a betlehemi kápolnát, amelyről még az is tudja, aki csak az útikönyvekben találkozott vele, hogy az Óváros szívében van. A költözés után el is feledkeztem az egészről, s az elkövetkezendő google-mapsezések során már fel sem tűnt. Aztán néhány hónappal később, jóval azután, hogy láttam az igazit, elém került: létezik egy másik Betlémska kaple is, s a kettőnek, mint később kiderült, szinte semmi köze egymáshoz. A költözés előtti napon nyertem bebocsájtást oda. Akkor jártam ott harmadszor.

Kevesen tudják, hogy a másik egyáltalán létezik, sőt, az óvárositól régibb. A kettő megépítése mögött két ellentétes motiváció munkált, melyet halálra szült idea táplált. Míg az Óvárosban a múltat a jövő technikájával teremtették újjá, addig Žižkovon az új teremtése a múlt eszközeivel történt. Ne tévesszen meg senkit az álgótika az egyik, a kubizmus a másik oldalon. Ami réginek tűnik, az új, pontosabban: a régi forma imitációja új elvek mentén. Ami pedig újnak tűnik, az régi, mint az új forma imitációja régi elvek mentén. 

A žižkovi Betlémska kaplenak nincs (legalábbis közvetlen) köze a huszitizmushoz, mondja a vezetőm, pontosabban nem a huszita egyház birtokolja, amelyet az első Republika ideológiájától áthatva alapítottak annak születésekor újra – s nem újjá. Ne tévesszen meg senkit a homlokzaton a felirat: „K 500 LETÉ PAMÁTCE / MUČEDNICKÉ SMRTI / MISTRA JANA HUSI” a két mellszobor között – egyikük biztosan Husz, a másik talán Comenius. A homlokzaton könyvön nyugvó aranykehely szobra.

Ugyanez látható odabenn a presbitérium felett. A kalisník hagyományhoz a reformált egyházak is kötődnek (hlásí se k tradici). Az evangélikus egyház, amely a ká­polna tulajdonosa, egyszerre ré­gebbi és fiatalabb a (neo)huszitizmusnál – mivel Mária Terézia türelmi rendelete óta működhet hivatalos, elismert egyházként. (Egyébként Žižkovot áthatja a huszi­tiz­musra való emlékezés, nem­csak Žižka csatája miatt, amely  toponímaként fennmaradt, de a későbbi humán megtelepedés majd urbanizáció során létesült utcák, terek nevei tekintetében is.)

Mikor Žižkovon gyarapodni kezdett az evangélikus közösség, az egyház megvásárolta a frekventált Prokopova egyik sorházát, és a belső udvaron 1914-ben imaházat emeltetett a fél évezredes Husz évfordulóra. A torony később épült, anélkül az épület inkább zsinagógára emlékeztetett. A 70-es években, amikor az eftársak (soudruzi) Žižkov lerombolását és szocialista mintalakónegyedként (moderní sídliště podle socialistického vzoru) való újjáépítését tervezték (az ún. asanace Žižkova), a kápolna számára sem szabtak jövőt. František Potměšil, az akkori lelkész elérte, hogy a kápolnát műemlékké nyilvánítsák (1975), és sorsa elől megmeneküljön – Husszal ellentétben ez a menlevél használt. 

Önnek ajánljuk

2018. január 14. 19:56

Szent Mihály útján I.

2018. január 14. 18:46

Rohanunk a fülkeforradalomba

2018. január 17. 11:36

Adómániás kormány

2018. január 16. 14:23

Vigyázat, törékeny!

2018. január 16. 11:38

Igenis maffiaállam!

2018. január 15. 14:27

A mi sarunk