Mars: pillantás a mélybe

A Spirit még júniusban kezdte meg a felkapaszkodást a Columbia-hegyek névre keresztelt dombsor tetejére. A múlt héten érte el azt a "kilátóhelyet", ahonnan visszatekintve nagyszerű képeket készített a Gusev-kráter aljzatáról.

A marsjáró 20 fokosnál nagyobb lejtőn nem tud felfelé kapaszkodni, ezért sokszor oldalazva halad, miközben részletesen vizsgálja a terület geológiai jellemzőit.

A szívós szerkezet már 221 napja aktív a Mars felszínén, ami jóval több az alapvető célkitűzésként szereplő 90 napnál. Az öregedés jelei azonban már egyre komolyabban mutatkoznak rajta: jobb első kereke gyakorlatilag használhatatlan, energiatelepei pedig kimerülőben vannak. A marsi tél közeledtével egyre kevesebb napsugárzás éri a napelemeket, így a marsjáró csupán egy-két órát képes dolgozni naponta. Az irányítók remélik, hogy még a tél beállta előtt képes lesz jóval magasabbra kapaszkodni, ahonnan igazi körpanorámára van kilátás.

A Spirit eddigi tudományos eredményeinek első komoly összefoglalója a múlt héten jelent meg a Science tudományos hetilapban, közel 120 szerző 11 tanulmányában. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az egykori tófenéknek tartott Gusev-kráter aljzatán egyelőre nem sikerült tavi üledékek nyomaira bukkanni - a terepet ehelyett becsapódások során felforgatott vulkáni kőzetek - valószínűleg bazaltok - borítják. Ugyanakkor egyes adatok arra utalnak, hogy ezek a kőzetek később folyékony víznek voltak kitéve.

A vörös bolygó másik oldalán az Opportunity - amely sokkal komolyabb bizonyítékokat nyújtott a folyékony víz egykori jelenlétére - jelenleg is az Endurance-kráter belsejét vizsgálja. Érdekesség, hogy az elmúlt napokban először használták a Mars Express európai űrszondát arra, hogy az Opportunity képeit a Földre továbbítsa, azaz relé-üzemmódban működjön.