Magyarország a The Wall Street Journal címlapjára került, amely nagyrévi tudósításban számol be arról, hogy a méregkeverőiről elhíresült falu pénzt akar kovácsolni sötét múltjából.
Magyar méregkeverők a Wall Street Journal címoldalán
Magyarország a The Wall Street Journal címlapjára került, amely nagyrévi tudósításban számol be arról, hogy a méregkeverőiről elhíresült falu pénzt akar kovácsolni sötét múltjából.
A tekintélyes amerikai gazdasági-politikai napilap Magyarország térképét is feltünteti Budapesttel és Nagyrévvel.
A 1900-as évek elején a Tisza parti faluban egy asszonykör férfiak tucatjait tette el láb alól úgy, hogy arzént kevert ételükbe és italukba. A szerző, Andrew Higgins szerint költők, tudósok, marxista drámaírók merítettek ihletet évtizedeken át a falu történelmének sötét epizódjából, rossz hírbe hozva a helybelieket.
A szerző emlékeztet rá, hogy tavaly az európai művész-mozikban nagy sikert aratott Pálfi György Hukkle című filmje, amelyet a falu története ihletett meg. A rendező azonban még csak el se ment Nagyrévbe és a filmet is egy távoli faluban forgatta, ahol Burka István nagyrévi polgármester neheztelő megjegyzése szerint még csak "igazi gyilkosság" sem történt soha.
Nyugat-Európában számos település fordította már a maga javára "boldogtalan" történelmét, és Burka István szerint az arzén is turistacsalogató lehet. Nagyrév szerepel a sorozatgyilkosok amerikai kiadású enciklopédiájában is.
Burka István szerint szép lenne, ha ebben a nyomorban valami bevételhez jutnának, hiszen lassan ott tartanak, hogy az iskolát is bezárhatják. A falu új lelkésze egy arzén múzeumot javasol, így az emberek együtt élhetnek a múltjukkal, ahelyett, hogy elrejtenék.
A 83 éves Gúnya Mária ezt még túl korainak tartja. Ő csak kislány volt a mérgezések idején, de olyan nagy volt a szégyen, hogy egész életében letagadta, hova való, amikor kimozdult a faluból.
A mérgezéses gyilkosságok csaknem két évtizeden át tartottak és senki sem tudja pontosan, hogy hány áldozatuk volt. A becslések eltérnek, a hatóságok ugyanis lefújták az exhumálásokat, mivel az ügy rossz fényt vetett az országra. A rendőrség 40 esetben bizonyította, hogy gyilkosság történt. Az áldozatok csaknem mind férfiak, az elkövetők pedig feleségek, vagy mennyek voltak.
A rendőrség 1929-ben kezdett nyomozásba, névtelen levelek alapján. A lapok a "halál falujának" nevezték el Nagyrévet. Hat asszonyt ítéltek végül halálra, de csak kettőn hajtották végre az ítéletet. A főkolompos, a falu bábája, aki a mérget légyfogó papírból előállította, öngyilkosságot követett el.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.