LEVÉLBONTÁS

Hatvankét éves rokkantnyugdíjas mozgássérült nő vagyok. Királyhelmec mellett egy kis községben, Bolyban élek férjemmel. Van egészségkárosodott- és rokkantigazolványom (a kék tolókocsis). Ez utóbbit Királyhelmecen a rokkantak klubjának alkalmazottja állította ki. Május 4-én elmentünk az érvényességét meghoszszabbítani, de a hölgy nagy megdöbbenésemre azt mondta, hogy már csak Kassán lehet. Az Új Szó május 5-i számában Szigorodtak a bírságok címmel megjelent cikket olvasva meggyőződhettem róla, hogy a nő igazat mondott. Tehát ez lett az értelme az átszervezéseknek, hogy közelebb hoznak mindent az állampolgárokhoz. Tőlünk Kassa 100 km, nagy luxus lenne megtankolni a rokkantnyugdíjamból és menni. A május elsejétől megváltozott előírásról a rokkantakat egyáltalán nem értesítették. Valahogy tudathatnák a rászorulókkal, hol lehet intézkedni, és mi szükséges ahhoz, hogy meghosszabbítsák az igazolvány érvényességét. Fontos-e személyesen jelen lenni vagy családtag is elintézheti? Nagyon szomorú, hogy az egészségügy és a szociális szféra rajtunk, rokkantakon akar meggazdagodni, elvették az úgynevezett botpénzt, sokunktól megvonták az üzemanyag-hozzájárulást, sok rászorulótól a diétapénzt. A képviselők és a miniszterek fizetését megemelték, megszavazták maguknak, visszamenőleg is megkapták. A nyugdíjakat nagy nehezen megemelték 4 százalékkal. Nekünk a kis rokkantsági járadékunkból csaknem 1000 koronát kellene költenünk arra, hogy eljuthassunk Kassára.

Rokkantak (név és cím a szerkesztőségben)