Vélemény

Kočner-ügy: ez a kezdet vagy a vég?

Mózes Szabolcs

2018. június 22. 17:52

Egyszer minden rémtörténet véget ér. Marián Kočneré is. A nagy kérdés, hogy mit üzen – ha egyáltalán véget ér.

Ha valaki túl sokáig tehet meg bármit büntetlenül, végül úgy érzi, mindent szabad. Mindent és mindörökké. S ezzel követi el a legnagyobb hibát, főleg egy olyan rendszerben, ahol az érdekek gyorsan tudnak változni. Marián Kočner elhitte magáról, hogy mindent megúszhat. A „vállalkozó” az 1998-as választások előestéjén rendezett Markíza-ügyben tett szert országos ismertségre, neve azóta is rendre a legvadabb, legbosszantóbb botrányok kapcsán került elő.

Úgy tűnt, Kočner örök, minden kormányzatot túlél, úgy érezhette, túl sok embert ismer, túl sokan vannak a zsebében ahhoz, hogy soha semmilyen bántódás ne érje.

Szerdán elvitték a rendőrök, kihallgatták, bent tartották, hamarosan a vádlottak padjára kerülhet. Elítélik vagy hamarosan kint lesz, és az egész letartóztatás színjátékká lényegül át? Esetét értelmezhetnénk az igazságszolgáltatás próbájaként is, ha tudnánk, mi van a háttérben. Csakhogy nem tudjuk, s így több alternatívával kell számolni. Az egyik – legszebb – olvasat szerint a rendőrség és az ügyészség végre megemberelte magát, s hozzányúltak egy érinthetetlenhez. Egy másik, kevésbé üdítő olvasat arról szól, hogy Kočner túlságosan elbízta magát, s olyan ügybe keveredett, amiből már őt sem tudják kirángatni. S végül lehet, hogy a háttérben az elmúlt hónapok változásait kell sejteni: Peter Pellegrininek és a Kaliňákkal nem rokonszenvező Smer-szárnynak jól jönne egy rituális áldozat, akit fel lehet mutatni a nyilvánosságnak. Ez lenne a legrosszabb forgatókönyv, ugyanis azt jelezné, hogy a bűnüldöző szervek továbbra sem függetlenül, hanem megrendelésre dolgoznak – csak itt éppenséggel egy rosszfiút csuktak le, hogy picit lenyugtassák a népet.

2018. június 21. 15:36

Indítványozták Kočner és Rusko letartóztatását

Kočner tipikus példája a 89 utáni, simlis ká-európai idézőjeles vállalkozónak. A seftes, aki gerinctelen bizniszekbe ugrik fejest, és összeköttetéseinek köszönhetően intézkedik. Ő a látható része a „rendszernek”. Tulajdonképpen kis hal, aki a zavarosban úszkál, szívesen provokál, láttatja magát, ezzel is építve saját érinthetetlenségi mítoszát. Nem zavarja a média és a negatív PR, hiszen ebből él. Ez adja őt el.

A látszat viszont ne tévesszen meg senkit! Akármennyire is bosszantó alakok a Kočner- és Bašternák-félék, ők csak a kis léhűtők, akik betakarítják és a kirakatban elfogyasztják a morzsákat. Az igazán nagy falatok nem nekik jutnak, hanem azoknak az oligarcháknak, akik a maffiakormányzat mögött állnak. Akik egy-egy nagy IT-tenderen, PPP-projekten vagy hadügyi megrendelésen annyit kaszálnak, amennyit Kočner és Bašternák egész élete során együtt nem tudna összelopni. Nem rájuk szabják a törvényeket és megrendeléseket, ők csak a kiskapukat és a kapcsolataikat használják ki.

Ettől függetlenül fontos, ami történt, elsősorban a közvélemény miatt. Ám ez csak a sztori kezdete kell, hogy legyen. Folytatás nélkül csalódás, visszarendeződés esetén bohózat lesz.

Önnek ajánljuk