Kína olyan mértékben építi fegyveres erőit, amelyre a második világháború óta nem volt példa – figyelmeztetett már tavaly márciusban a Business Insider az amerikai indiai-csendes-óceáni parancsnokság vezetőjére, John Aquilino admirálisra hivatkozva. Az amerikai védelmi minisztérium jelentése ugyancsak kiemeli azt a tempót, amellyel Kína bővíti fegyveres erőit, sőt megállapították: az ázsiai nagyhatalom már most a világ legerősebb haditengerészetével rendelkezik. Kína az Egyesült Államokat gyártási kapacitásában is megelőzi ezen a területen.
Kína rohamtempóban fegyverkezik
Míg 2024-ben Kína 370 harci hajóval és tengeralattjáróval vezetett az USA előtt, 2025-ben 395, 2030-ban pedig már 435 hajója lesz. Szintén nagy sebességgel építi ki nukleáris erejét. A jelenlegi 600 működőképes nukleáris robbanófej és az évi 100 darabos gyártás mellett várható, hogy 2030-ban több mint 1000 működőképes nukleáris robbanófejet fog felmutatni. Már most is a világ legnagyobb hiperszonikus rakétaraktárával dicsekedhet. Fejleszti képességét, hogy hadseregét határaitól távol is bevetheti, miközben a figyelem középpontjában Tajvan áll.
Az amerikaiak attól tartanak, Kína az Egyesült Államokat akarja felváltani: a térség domináns hatalmává akar válni. Szakértők már korábban is rámutattak: Kína 2027-ig katonailag készen áll majd Taiwan megszállására. Erre akkor szánják rá magukat, amikor már képesek lesznek sikeresen helytállni egy esetleges helyi katonai konfrontációban az Egyesült Államokkal az indiai-csendes-óceáni térségben.
Nem csak az amerikaiak emlegetik a kínai katonai erő hirtelen növekedését: már 2023-ban az ausztrál kormány szintén úgy vélte, Kína a második világháború óta a legambiciózusabb fegyverkezési programot hajtja végre: rövidebb idő alatt építi fel fegyveres erőit, mint az elmúlt 23 évben. Az ausztráliaiak szerint is arra törekedhet, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az indiai-csendes-óceáni térségből. Tajvan mérföldkő ezen az úton. E stratégiai terület ellenőrzése jelenleg a két legerősebb állam közötti geopolitikai konfrontáció kulcsfontosságú pontja. Ezért az USA fokozatosan elhagyja Európát, és arra koncentrál, hogy Kína ne szorítsa túl messzire.
Japán és az USA versengése az ázsiai-csendes-óceáni térségért volt az oka a Pearl Harbour-i támadásnak 1941 decemberében, ami az amerikaiak belépéséhez vezetett a második világháborúba. A mai Kína katonai és gazdasági potenciálja nyilvánvalóan meghaladja azt, amellyel Japán a 20. század harmincas éveinek végén rendelkezett. Ez a kapcsolat talán a mai geopolitika legfontosabb játékszere.
A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.