Kezet fogni Kotlebával?

És ha kellő többsége lenne olyan kormánykoalíciónak, amelynek az ĽSNS is tagja, akkor bizony kinevezné azt a kabinetet. Tiszteletben tartaná a népakaratot. Azért gyorsan hozzátette, ez a forgatókönyv aligha válik valóra, hiszen ha hinni lehet a többi pártnak, akkor egyik sem szövetkezik a szélsőjobbal. Ha hinni lehet mindannyiuknak – sóhajtanak fel sokan. 

Szlovák kommentátorok azért bírálják Čaputovát, mert tavaly februárban, az elnökválasztási kampányban még azt mondta, akár csak Andrej Kiska, ő sem lenne hajlandó szóba állni Kotlebával. Miért változott az elnök asszony álláspontja?
A kommentárok emlékeztetik arra is, jelentős szerepe lesz abban, hogy milyen kormány alakul, milyen irányban halad vagy sodródik az ország.

Sokan sárosak Kotlebáék előretörésében. Robert Fico szerint a többi ellenzéki párt szégyene, hogy a hírhedt tömörülés megelőzi őket a felmérésekben. Ez féligazság. Valóban meggyőzőbb lehetne a kampányuk, fontos, de nem elég, ha Andrej Kiska vagy Michal Truban ellentüntetéseket szervez, de programjukat egyelőre nem tudták hívószavakra váltani. 

Ugyanakkor a Smer és a kormánykoalíció is belenézhet a tükörbe, hiszen Kotlebáékat nemcsak a rasszista nézeteiknek tapsolók támogatják, hanem azok is, akik a leszakadt régiókban bedőlnek a jelszavaiknak. 

Elhiszik, hogy csak ők tudnak rendet teremteni, felszámolni a korrupciót. Jellemző példa egy kassai ismerősöm esete, aki a szélsőséges párt híveit próbálta emlékeztetni, milyen volt Kotleba megyei elnökként. „Több mint ötven rokonát, komáját alkalmazta talpnyalónak, saját házát nevezte ki pártirodának, ezért nem a saját pénzéből fizetett lakbért, 1488 eurós támogatásokat adott át, ami a fasiszták hírhedt számsora. A régiófejlesztéssel nem törődve visszautasította az uniós támogatásokat, ő hosszabbította meg versenytárgyalás nélkül azt a szerződést, amely miatt jelenleg akadozik az autóbusz-közlekedés a megyében. Megbukott, hát hogyan tudna országosan helytállni?” – érvelt. Érdemi válasz helyett csak azt szajkózták neki, hogy a jelenleg hatalmon levők sokkal nagyobb és dörzsöltebb gazfickók.

Önvizsgálatot tarthatnának azok a rimaszombatiak, akik legutóbb is Jozef Šimkóra szavaztak, holott jól tudták, hogy a polgármester Kotlebával bratyizik. Már az ő választási listáján virít.

Petíció indult az újabban visszafogottabb, az újnáci nézeteitől nem szabaduló párt betiltásáért, ha már a főügyész gyenge érvelése után a bíróság nem oszlatta fel. Még nem tudni, mekkora lesz e polgári kezdeményezés támogatottsága, az viszont egyértelmű, hogy a jövő alakítása nemcsak az államfő felelőssége, hanem minden választóé. Szavazatainkkal valójában mi szabhatunk gátat az újabb barna veszedelemnek, miként a bármi áron hatalomra törő vagy ahhoz foggal-körömmel ragaszkodó politikusok cinkos összeborulásának. Rövidesen eldől, mennyien tudatosítjuk mindezt.