Kéthetes katonásdi

Néhány héttel ezelőtt – ki tudja, milyen szándékból – gondolt egy nagyot a legnagyobb közjogi méltóság, Peter Pellegrini köztársasági elnök, s úgy döntött, hogy a nemrég alapított Nemzeti Védelmi Erők kötelékébe áll kéthetes katonai szolgálatra, hogy abszolválja a tartalékos honvédelmi kiképzést közvetlenül a gyakorlótéren. Ez azért is érdekes, mert a ötvenhez közelítő államfő, akkor, amikor sorozáson volt, kék könyvecskét kapott – gondolom, azzal a magyarázattal, hogy alkalmatlan a katonai szolgálatra.

Ezt a furcsa döntést talán először a SNS elnöke, Andrej Danko vette észre, és meg is szólította a köztársasági elnököt, hogy ez nem az ő dolga, azonnal menjen vissza az elnöki székbe, ne bohóckodjon, hanem tegye a dolgát. Azt is kilátásba helyezte Danko, hogy a nyári szünet utáni szeptemberi parlamenti ülésen javasolni fogja a törvényhozásban, hogy csökkentsék az elnök tizennyolcezres havi fizetését a felére, mert nem a lakosságot szolgálja – akiknek ugye nehéz a helyzetük –, hanem katonáskodik, aminek biztos van valamilyen célja, és majd valamikor az is kiderül, hogy mi. Peter Pellegrini még aznap élesen reagált a parlament alelnökének kritikájára, akit kapitány úrnak titulált, s kérte, hogy ne foglalkozzon vele, mert ő tudja, mit csinál.

Az államfő döntésére a polgárok is felemelték a fejüket, hogy ez nem mindennapi jelenség a legnagyobb közjogi méltóság székében. Hogy az államfő meg a mindenhez értő hadügyminiszter is katonaruhát ölt, és buzdítják az érdeklődőket a katonai szolgálatra, annak talán az a magyarázata, hogy szükség esetén legyen, aki fegyvert fogjon Szlovákiában. A kezdeményezők azt is közzétették, hogy már több ezren is érdeklődtek.

Az viszont tény, és többen tudják, hogy a köztársasági elnöknek vannak alkotmányos jogai és kötelességei a szlovák hadsereg működtetésével és irányításával kapcsolatban, amelynek ő a legfelsőbb parancsnoka. Ehhez azonban nem elég mindössze kétheti katonáskodás.