Kedvező fordulat a nyugdíjreformban

Hazatért hosszúra nyúlt nyári szabadságáról a nagypolitika és gőzerővel munkához látott. Az e heti kormányülés egy csapásra véget vetett az uborkaszezonnak. Míg az idáig éppen itthon tartózkodók inkább csak javaslataikat, feltételezéseiket közölték velünk, most újra megkezdődött a döntéshozás, ami ugyebár nem ugyanaz. Illetve nem is tudjuk. ĺgy vagyunk például a szerencsétlen zsolnai üggyel. A kormány döntése alapján megkezdődik a kisajátítás – közölte Pavol Rusko, miközben Gyurovszky László úgy emlékszik, hogy csak információt hallgattak meg a lehetséges forgatókönyvekről. A dilemmára az interneten szereplő kormányanyag sem ad választ, az illetékes menedzsment viszont beadta a javaslatot a földhivatalba. Az MKP pedig ellenzi a kisajátítást és ebben igaza van. Nem tudni, mi készteti a Zsolna környéki falusiakat a nagy ellenállásra. A hatalmi beavatkozás egy külföldi cég érdekei miatt viszont újra kiélezi a vitát arról, miért jobb a külföldi tőke, mint a hazai. Miért esnek hasra a politikusok, ha valaki háromezer embert akar egyszerre szalag mellé kényszeríteni, miért nem jó nekik, ha száz kis cégben kezdene el dolgozni 30-30 ember. Rendben van, autópályát nem lehet építeni anélkül, hogy végső megoldásként kisajátítsák egy-egy értetlen tulajdonos parcellácskáját, az autógyárat viszont tucatnyi más helyen kialakíthatják. Ha pedig nem tetszik nekik, menjenek máshová, így is elég sértés volt tőlük, mikor annak idején Szlovákia legfontosabb versenyelőnyeként az olcsó munkaerőt jelölték meg.

Kaptunk új hírt a franciáknak tett ígéretről is. Nem írásban, hanem becsszóra vállalt a kormány kötelezettséget, hogy száz kilométeres körzetben nem lesz újabb autógyár. Ennek betartásával várhatóan nem lesz gond, hiszen most már mindenki tapasztalhatta, mennyire más együttműködni a franciákkal, mint a koreaiakkal. A dolog egyetlen kellemetlen hátulütője, hogy száz kilométer még a közúthálózattal számolva is, kizárja nemcsak Nyitrát, hanem teljes Nyugat-Szlovákiát. ĺgy valóban csak a Zólyom feletti völgy marad, mivel nyilván Kelet-Szlovákiába nem lehet a KIA-t elcsábítani.

Hozott azért jó hírt is a nagypolitikai feltámadás. A nyugdíjreform harmadik pillére jobbnak néz ki a vártnál, olyan lesz, amilyennek eredetileg ígérték. Vagyis minden hosszú távú takarékoskodás adómentességet kap. A mértékről ugyan lehet vitatkozni, de az adómentes befizetés összege később még változhat. A lényeg a koncepció, hiszen hónapok óta attól tarthattunk, hogy újra csak a járulékos nyugdíjbiztosításnak nevezett furcsa képződmény tartozik majd ebbe a kategóriába. A szerdai kormányülésen megtárgyalt javaslat szerint a kör bővül, a kereskedelmi jellegű életbiztosítás keretében befizetett díjat is levonhatjuk az adóalapból. Az évi 12 ezer koronás keretet sokan kifogásolják, de ne felejtsük el, hogy manapság egy hazai átlagember nagyjából ennyit szán évente életbiztosításra. A kormány nyilatkozott az euró bevezetésének ügyében is, erre 2009-ben, vagyis öt év múlva kerülhet sor. Itt persze nem csak arról van szó, hogy a korona helyett a pénztárcánkba kisebb címletű bankók kerülnek. Említsük csak a kötelezően betartandó évi 2,5 százalékos inflációt, ami nem hangzik rosszul. Addig viszont rögös lesz az út, főként a 3 százalékos államháztartási deficit elérése miatt, ami további takarékoskodást igényel, így nem számíthatunk különösebben örömteli évekre.