Ha valami szép és jó elmúlik, szomorú vagyok. Ilyen az egyik legnagyobb ünnepünk, a karácsony is. Mint mindig, most is egyedül leülök a csendben, és elgondolkodom: mi és hogyan is történt a 2025-ös karácsonyban? Többen áttekintjük, teljesült-e minden, amit szerettünk volna. Az ünnepet az emberek nagyobb hányada a szeretettel kapcsolja össze. Sokan a szeretet ünnepének nevezik. Az adventi négy gyertya érthetően szimbolizálja a szeretet öröméhez vezető utat: hit, remény, öröm, szeretet a sorrend. A lélek gyarapodásának feltételei. Az ünnepek után mindenki a maga módján értékelheti, teljesültek-e az ő elvárásai, ami nagyon sokféle lehet.
Karácsony után vagyunk
Én azt gondolom, és annak a híve vagyok, hogy a lélek feltöltődése hosszabb folyamat, ami a karácsony esetében az advent négyheti időszaka. Többször tapasztaltam – most is –, hogy hamar kezdünk ünnepelni, a várakozás időszakában, sokszor magasabb hangnemben a kelleténél, és mindig sietünk, inkább rohanunk. Advent még nem volt ünnep, az ünnep karácsonykor volt. Ilyen tekintetben én a társadalmat két nagy táborba sorolom: akik könnyebben és nyugodtan ünnepelhetnek, s a másik csoport ünneplése sokkal nehezebb az elsőnél. A második csoportba tartozóknak segítség kell ahhoz, hogy nekik is karácsony legyen a karácsony, lélekgyógyító ünnep. Sajnos Szlovákiában gyorsan növekszik azoknak az embereknek a száma, akik segítségre szorulnak. Gondolok az idősotthonokra, a hajléktalanok számára épülő infrastruktúrára, de az otthon ápolt betegekre és gondozóikra a családból, vagy akár kívülről.
Vannak olyan foglalkozások, amelyekben karácsonykor és minden más munkaszüneti napon is dolgozni kell, mert a folyamat nem állhat meg. Gondolok a egészségügyben dolgozókra, a veszélyt elhárító intézményekre – rendőrség, tűzoltóság –, de nem utolsó sorban az állatok gondozását végző emberekre is. Munkájukért a társadalomnak ki kell fejeznie elismerését, köszönetét. Gondolkodjunk el azon mi, egyszerű emberek, hogy mindnyájan, akik itt élünk, ebben a reményteljes kis országban, elvégezzük azt, ami ránk hárul a nyugodt, természetes élet érdekében.
Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékeztünk, aki több mint kétezer évvel ezelőtt született, s akit az ő korában élő emberek a világ megváltójának minősítettek. Jézus beszédei és tettei azt Igazolják, hogy abban különbözött a többi embertől, hogy nem volt bűne sem cselekedetekben, sem beszédben. Életének eseményeit azok írták le a Bibliában, akik vele éltek és dolgoztak. A hitben élők azt hirdetik, hogy Jézus életének az volt a célja, hogy az embereknek megmutassa, hogy kellene élniük, hogy életükben boldogok legyenek. Életét áldozta ezért.
Szálljunk magunkba, szívből értékeljük magunkat: milyenek vagyunk? Az ünnepek után, az év egyetlen napján se feledkezzünk meg arról, mi a karácsony üzenete! Hiszem, hogy jobbá és elégedettebbé válunk, s a következő karácsonykor elmondhatjuk, hogy, amit ígértünk magunknak, teljesítettük.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.