Jól termő paradicsomfajták

Az offshore-tevékenység a ki-eső adóbevételek miatt óriási károkat okoz az államoknak, ezért az Európai Bizottság az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti.

Offshore társaságnak azokat tekintik, amelyeknek csupán annyi kapcsolatuk van a székhelyül szolgáló országgal, hogy ott jegyezték be őket, de tulajdonosaik nem ott élnek és semmilyen tevékenységet nem folytatnak. A tulajdonosok azért választják ezeket az országokat, mert cégük adómentességet vagy alacsony terheket élvez. Tipikusan ilyen adóparadicsom a brit Virgin-szigetek, a Seychelles-szigetek vagy Bermuda. További előny, hogy a cégtulajdonosok névtelenek maradhatnak, mert a részvényeseket nem kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, vagy nem a tényleges, hanem a részvényesi jogokat megbízás alapján gyakorló tulajdonosokat tüntetik fel. Az offshore-országok hatóságai csak korlátozott mértékben adják át az adatokat más országoknak.

Vannak olyan országok is, amelyek minden társaságot azonosan adóztatnak, de egyes jövedelemtípusokra – például a más társaságokban való részesedés után járó osztalék vagy árfolyamnyereség, a szellemi jogok (szerzői jogok, szabadalmak) licencbeadása – kedvezőbb adózást kínálnak. Ezek közé tartozik Ciprus, Málta vagy Luxemburg is, de esetükben a kettős adóztatási egyezményeknek és uniós irányelveknek köszönhetően kötelező információcsere van az adóhatóságok között.

Sokan alapítanak offshore céget befektetéseik tulajdonlására, irányítására. A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek ezáltal eltitkolhatják személyes adataikat, adómentessé lehet tenni a korábbi befektetések értékesítéséből származó nyereséget. Külföldi befektetéseket is szívesen vásárolnak offshore társaságon keresztül.

Offshore céget nem nehéz névtelenségbe burkolózva alapítani. Általában megbíznak egy helyi tanácsadót, aki elkészíti a dokumentumokat, befizeti az illetékeket, bejegyezteti a céget. Szükség esetén névleges részvényesről és névleges igazgatóról is gondoskodik, ők azonban külön szerződés alapján a valódi tulajdonos utasításai alapján kötelesek eljárni. A névleges részvényes által előre aláírt szerződés biztosítja, hogy a tulajdonos bármikor saját nevére vehesse a céget. Szakértők szerint bár etikailag megkérdőjelezhető, de nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore-ország törvényeit is betartva működik, ha azonban kihasználja a transzparencia hiányát, az már nem törvényes.

Az offshore-tevékenység egy amerikai közgazdász, Gabriel Zucman elemzése szerint éves szinten nagyjából 190 milliárd dollár veszteséget okoz világszinten. A Kaliforniai Egyetem kutatója könyvében azt állítja, 2014-ben a világ vagyonának mintegy 8 százaléka pihent offshore-számlákon. Az elemzés szerint a legnagyobb offshore-vagyont, mintegy 2600 milliárd dollárt, Európa halmozta fel, ami eléri a kontinens vagyonának 10 százalékát, és 2014-ben mintegy 78 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okozott. Az USA és Ázsia esetében a vagyon 4 százaléka pihen offshore-számlákon, ami 1200–1300 milliárd dollárt jelent. Azonban az afrikai vagyon 30 százalékát offshore-ban tartják.