Homályos a brit kiválás menete és akár tíz évig is eltarthat

Jogi szakértők szerint éveken át tartó folyamat lesz a brit kilépés az Európai Unióból.

A jogi hátteret a 2009-es Lisszaboni Szerződés 50. cikke határozza meg, ezt megelőzően semmilyen hivatalos formula nem volt erre. A szabályozást hiányossága és homályos megfogalmazásai miatt sokan bírálták már.

Nagy-Britanniának először is be kell jelentenie kilépési szándékát az uniós tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak. Erre akár néhány napon belül sor kerülhet, és aztán már nincs visszaút. Ezután a feleknek két évük van arra, hogy megállapodjanak a távozás részletes szabályairól. Nagy-Britannia hivatalosan tagja marad az EU-nak addig, amíg nem sikerül új egyezményt elfogadni, vagy le nem jár a két év, amelynek meghosszabbítása is lehetséges.

Kezdődik az angolkeringő

A kiválási tárgyalásokat az Európai Bizottság folytatja le a tagországok felhatalmazása alapján, az új megállapodást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak kell elfogadnia minősített többséggel, az Európai Parlament jóváhagyása után. Utóbbi kitétel további bizonytalansági tényezőként értékelhető.

Elemzők szerint nehéz felmérni, milyen hosszú folyamatra kell készülni. Eddig mindössze a Dániától részben független Grönland lépett ki az EU elődjéből, az Európai Gazdasági Közösségből, a folyamat több mint három évig tartott, a földrajzilag Európán kívül található sziget lakossága 60 ezer fő, és a tárgyalások szinte kizárólag a halászati kvóták kérdése körül zajlottak.

Kiváló állapot

Egy brit kormányzati dokumentum szerint a kiválás akár egy évtizedig is eltarthat. A nehéznek ígérkező egyeztetések rendkívül sok területre kiterjednek a biztonsági megállapodásoktól kezdve a brit állampolgároknak az uniós egészségbiztosítási kártyához való hozzáféréséig. Emellett Londonnak az unión kívüli országokkal is meg kellene kezdenie a tárgyalásokat az új kereskedelmi egyezményekről, ez is óriási erőfeszítést igényel.

Az unión belül is kemény alkudozás várható a brit egyezséget illetően, ugyanis az egyes tagállamok számára bizonyos területek fontosabbak másoknál, ezért belső kompromisszumok egész sorára lesz szükség.

Ha lejár a határidő, vagy megszületik az egyezség, automatikusan megszűnik minden addigi szerződéses kötelezettség Nagy-Britanniára vonatkozóan. Ha egyáltalán nem sikerül megállapodásra jutni, a felek csak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaira vonatkozó általános szabályok alapján folytathatnák együttműködésüket.

Nagy-Britannia kilépése után az Európai Unió megmaradó 27 tagállamának egymás között is újra kellene tárgyalnia egy sor kérdést, ami akár szerződésmódosítást is maga után vonhat.

Egyébként visszaút is van, London a jövőben kérhetné ismételt felvételét is az EU-ba, erre a Lisszaboni Szerződés 49. cikke ad lehetőséget.

Nem sejtik, mire szavaztak

Az internetes Google-keresések alapján úgy tűnik, az angolok nem tudják, miért szavaztak a kilépésre az Európai Unióból – derült ki a Google keresési trendeket figyelő csoportjának Twitter-üzenetéből. A Google's Trends bejegyzése alapján helyi idő szerint éjfél körül, vagyis két órával a népszavazási urnazárás után 250 százalékkal növekedett a „mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” kérdésre választ keresők száma – írta a The Verge, amely szerint a Google keresési adatai azt mutatják, hogy a tények hiánya nyilvánvalóan nem befolyásolta a szavazókat a döntésben.