Vélemény

A hinta száll

Sánta Szilárd

2017. december 12. 19:32

Az alábbi történetet készen kaptam az egyik barátomtól. Valóságalapja van: így történt. Részemről a hozzáadott érték minimális, közreadom hát, hogy volt. Nem azért kezdem ezzel, mert az írásnak szüksége lenne mankóra, a realitás talaján a gyökerek megerősítésre, hanem hogy jelezzem, itt tartunk.

Főhősünk fajának átlagos példánya. A freskókon mosolygó, angyalarcú gyermek és a körmét és fogát növesztő furfangos kisgyermek közti skálán valahol középen legózik. Kedvenc tartózkodási helye egy kelet-közép-európai főváros játszótere. Nem a legjobb kerületben, nem is a legrosszabban található, viszonylag új játszótér. A bejáratnál apró tábla, kék alapon sárga csillagok.

Az embergyerek minden héten eljön ide, szép időben gyakrabban, esős és szeles napokon ritkábban. Előfordul, hogy a nagyszülőkkel, vagy apával, vagy anyával. A szülők nagyon ritkán jönnek együtt, többnyire azt mondják, valakinek dolgozni is kell. Kutyával tilos a belépés: vagy a gyerek, vagy a kutya. Egy kis sziget ez a hely: forgalomtól elzárt, zöld lombsátor övezte gyerekzsibongás.

Az ökojátszótér elrendezése mintaszerű, természet- és gyerekbarát anyagok felhasználásával épült mászókák, hinták, csúszdák és homokozó. Itt tombolnak a lakásukat elhagyó gyerekek, aggódó szavak, tekintetek kíséretében csúsznak, másznak. Próbálgatják saját határaikat. Vigyázz, mert kitöröd a nyakad, s akkor dühös leszek! – mondja időnként nem túl meggyőzően egy nagyi.

A kivitelezők itt nem spóroltak, a mulcsozás szemet gyönyörködtető, a süppedős, puha fakéregapríték a legszigorúbb szülői elvárásoknak is megfelel. Régen láttak gyomot errefelé. A kerti csap nem csöpög, a szemetes kosarak is épek, rendszeresen ürítik őket. Lekerekített élek, gyalult, sima felületek. Rend és tisztaság van.

Nem véletlenül szeret itt hancúrozni csemeténk. A játszótéri elemek és kiegészítők a legújabb szabványoknak is megfelelnek. Mindig ugyanabban a sorrendben történik a meghódítás: mászóka, csúszda, végül a hinta. A homokozó már uncsi. Ha mozgásérzékelőn figyelnénk, a hőtérkép megmutatná, ugyanazt a pályát járja be minden alkalommal a kicsi pulya. Ha valamelyikre várni kell, mert sokan vannak, hát megvárja, szisztémával dolgozik.

Legutóbb a hintára kellett várni, de megérte. Újabban a laphintán már egyedül is boldogul, csupán a kezdőlökést kell megadni és lábbal löki magát előre-hátra. Egyre magasabbra lendült, erősen kapaszkodott. Arca kipirult, a tincsei elszabadultak. Érezte arcán a szelet, a csúcsponton csak az eget látta maga fölött. Eksztatikus, katartikus élmény volt, s akkor üvölteni kezdett, spontánul törtek fel a szavak: Állítsuk meg Brüsszelt!

Jó reggelt!

Önnek ajánljuk

2018. január 18. 13:09

Autonómia újratöltve

2018. január 18. 07:56

Szürke zóna

2018. január 17. 15:28

Depresszió és defenesztráció

2018. január 17. 11:36

Adómániás kormány

2018. január 16. 14:23

Vigyázat, törékeny!

2018. január 16. 11:38

Igenis maffiaállam!