Vélemény

Hány pólusú a világ?

A külpolitikai vitaműsorokban és a vendéglők újranyitott teraszain zajló sörözéseken is visszatérő kérdés, hogy hány pólusú a világ.
Feledy Botond

2020. május 29. 08:48

A nagy adatlopás: 15 éves hackert vettek őrizetbe
- Képarchívum

Az az igazság, hogy a hidegháborús években volt utoljára erre egyértelmű válasz. Másképp fogalmazva akkor volt utoljára értelmezhető a két pólus: szovjetek és megszállt szatellitországaik, illetve az USA és a szövetségesei.

Ha 2020-ban elhangzik ez a kérdés, arra vonatkozik, vajon Washingtonnal szemben Peking már képez-e pólust. Nem egyértelmű és már nem is egyszerű erre a válasz.

Korábban, a szovjet és az amerikai atomarzenál fej fej mellett növekedett, számában összemérhető volt. A proxyháborúkból mindkét ország kivette a részét. Igyekeztek a táborukba tartozó többi ország társadalmi berendezkedését a maguk képére formálni. Ideológiában és propagandában is egymásnak feszültek. Ehhez képest hogyan fest most a kínaiak felzárkózási kísérlete az USA-hoz? Egyelőre a saját házi tengerükre igyekeznek kijutni, a Dél-kínai-tengerre. A Tajvani-szorosban a kanadai, brit és az amerikai haditengerészet mutatkozik rendszeresen. Tajvan gyakorlatilag a kínai–amerikai viszály Nyugat-Berlinje. Hol vannak még attól, amikor a kubai válság során a szovjetek történelmi közelségbe kerültek ahhoz, hogy az USA-t a saját területén fenyegessék…

Gazdaságilag érdekes módon sokkal szorosabban függ a két ország egymástól, mint egykor a két hidegháborús nagyhatalom. Kínának nem lenne érdeke egy amerikai államcsőd, hiszen Pekingben hegyekben állnak az amerikai központi jegybank, a FED által kibocsátott értékpapírok. Az USA ipara pedig még évekig dolgozhat azon, hogy legalább részben kikapcsolja kritikus ellátási láncaiból a kínai részeket. De úgy is mondhatjuk, hogy ha Kína a Kereskedelmi Világszervezetbeli (WTO) tagságával nem kapta volna meg a nyugattól a lehetőséget, úgy a gyors, exportorientált gazdasági növekedése sem tudta volna hozni a számokat.

De Kína még mindig egyedül van. Viszonya a szomszédaival legalábbis kétes. Indiával határ menti vitái vannak, Vietnámban és Japánban időnként társadalmi szinten robbannak ki Kína-ellenes megmozdulások, tüntetéshullámok. Néhány érdeke megegyezik Oroszországéval, de nincs szoros katonai szövetség, nem is lesz, ahogy – sok más mellett – például a Sarkkörért folyó küzdelemben fokozatosa ellentétes oldalra kerül Moszkva és Peking. Észak-Korea pedig legfeljebb figyelemelterelésre alkalmas. Az USA ezzel szemben a csendesóceáni régióban mindig számíthat az ausztrál és új-zélandi szövetségre, ahogy Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra is. Dolgozik Indián, épp elvesztette ugyan a Fülöp-szigeteket, de ott van Kína határai közelében.

Ettől viszont nem bízhatja el magát sem a NATO, sem bármely katonai tervező az euroatlanti térségben. A helyzet az, hogy bár megmaradt a jelentősége a hagyományos katonai erőnek, de felzárkózott mellé a kibertér és a technológiai fejlesztés jelentősége. Ez a két utóbbi pedig összeér az online ipari kémkedésben, tehát abban, hogy a kínai néphadsereg kiberalakulatai munkaidőben lopják a szellemi tulajdonjogot bármely európai vagy amerikai cég informatikai rendszeréből és talicskával tolják haza az így megszerzett tudást. A vállalati akvizíciók is sokszor hasonló célt szolgálnak.

Ez egy aszimmetrikus küzdelem: egyik fél sokat költ olyan kisebb technikai előnyre, amit a másik jóval alacsonyabb költségen ellophat. A hidegháborúhoz képest nagyságrendi a különbség. Az új technológiákban pedig az nyer, aki először építi fel a piacot. Legyen szó az űrben kiépítendő eszközökről, az 5G-ről és az azt követő mobilkommunikációról, vagy akár a tengeralattjáró-hadviselés legújabb fortélyairól. A képlet tehát bonyolultabb annál, hogy egy vagy két pólus van-e.
Az euroatlanti térség érdeke a saját erős pólus megőrzése, ezáltal a globális ellátási lánc biztonságának fenntartása.

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
caputova

Öt magyar professzort is kinevezett az államfő

Pellegrini

Pellegrini felszólította Gröhlinget, hogy viselkedjen „férfiként”

DAC női kézilabda

Az első hatba kerülés a célja a DAC női kézilabdacsapatának

koronavírus

A legtöbb esetben Csehországból hozták be a vírust Szlovákiába

Ľuboš Blaha

Holokauszttagadással gyanúsítja a NAKA Blahát

has hasfájás emésztés iluusztráció

Fáradtság, hasfájás, sárga bőr...

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.