Háborús szél fúj Venezuela partjainál

Venezuela elképesztő szegénységbe süllyedt, olajkincsét nem tudja régóta kihasználni a szankciók miatt. Nyugatellenes barátai: Kuba, Kína és Oroszország nem jelentenek valódi segítséget. Az autokráciák ennél önzőbbek. Vagy az is lehet, hogy beárazták már Maduro távozását és Trump győzelmét.

Ahogy az Irán elleni bombázás is komoly amerikai beavatkozás volt, úgy könnyen meglehet, hogy Trump elnök a szokásos módon, belpolitikai viták elkendőzése végett inkább nekimegy Venezuelának. Ráadásul ezt üzenetnek szánják a többi latin-amerikai ország felé, hogy ne kacsintgassanak Kína irányába. Más kérdés, hogy ahhoz gazdasági együttműködés szükséges.

A hivatalos indoklás szerint Maduro a drogkartellek embere, akiket nemrég terroristáknak nyilvánítottak, így az amerikai belső jogban kitágították a velük szemben alkalmazható erőt. Hogy a bűnözés és a Maduro-rezsim összefügg, az biztos, ahogy az is, hogy nem Venezuela a legnagyobb drogkereskedő a térségben – Kolumbia után ez lassan Ecuador lett, legalábbis termesztésben, utána a laborok és a kereskedelem pedig mindenkit érint.

A teljesen szubjektív trumpi indoklásról ott hull le a lepel, hogy eközben elintézte Juan Orlando Hernandez volt hondurasi elnöknek, hogy 45 éves börtönbüntetéséből elengedjék, és pártjának elnökjelöltjét az argentin esethez hasonlóan megtámogatta, azt mondva, hogy egyébként megvonja az amerikai támogatást az országtól. Hernandezzel csupán az a gond, hogy kábítószer-csempészetért ültették le, és az USA-ban mélyen érintett Sinaloa kartell tagja volt. De hát vannak jó kábítószer-kereskedők és rosszak, a drogellenes háború pedig csak az utóbbira vonatkozik a mostani Fehér Házban.

Így tehát Venezuela egy erődemonstrációs próba Trumpnak, emiatt pedig nagyobb a valószínűsége, hogy lesz katonai beavatkozás – mert Maduro nem akar önként távozni. Ez lehet légicsapás, hajókról való tüzérségi támadás, tehát nem feltétlen jelentene amerikai csizmákat Caracasban, azt alighanem még odahaza is nehezebb lenne Trumpnak eladni.

Eleve teljesen megosztott a MAGA-tábor abban, hogy támogatja-e az ilyen katonai kalandorságot: egy részük beavatkozáspárti, de a másik nagy és hangos tábor teljes erővel ellenzi az amerikai adódollárok külföldi katonai műveletekre való elköltését. Ez még visszatartó erőt jelenthet Trumpnak is, legalábbis a bevetett erő nagyságrendjében.