Gyermekvédelem kontra szólásszabadság?

A gyermekvédelem az utóbbi években, különösen az online tér által jelentett fenyegetések megközelítéséből vizsgálva egyre égetőbb probléma. A közösségi hálók létrejötte, majd az ezekre is épülő chatalkalmazások megjelenése ugyanis nem várt veszélyek sorát hívta életre.

Az online tér a szabályozatlanság okán – különösen a kilencvenes évek végén, a két-ezres évek elején – mágnesként vonzotta magához az alvilágot és azokat a csoportokat, amelyekkel – tevékenységük okán – kiemelten foglalkoztak a bűnüldöző szervek.

A pedofil emberek, bár egyénként léteznek, hogy undorító elhajlásukat mégis tudják táplálni, előszeretettel tömörültek ilyen-olyan csoportokba, amit az internetrobbanás sajnos kifejezetten elősegített. Az anonim online tér megjelenésével egy máig létező „búvóhelye” jött létre ezen egyéneknek.

A történet másik fele viszont szintén az online tér sajátosságából fakad. A technológia jelen pillanatban alkalmas arra, hogy az internetfelhasználó úgy kommunikáljon, hogy abba már a kommunikációs szolgáltatás fenntartói sem láthatnak, olvashatnak bele. Ezt hívják végponti titkosításnak. Létezik e-mail-, de leginkább chatalkalmazás is, ami erre a technológiára támaszkodik. A probléma, hogy bár ez lehetővé teszi a virtuális személyes tér „tisztaságát”, egyben akadályt is gördít a bűnüldöző szervek elé.

A „Chat Control” benyújtásakor ezt a dilemmát próbálják az uniós szervek – szerintem – egyelőre még csak megérteni. A szabályozás a maga nyers formájában ugyanis a virtuális személyes tér eltűntét jelentené. Ez volt az a momentum, ami több tagállamot is visszatántorított ennek támogatásától. Ugyanakkor az online gyermekvédelem problematikája továbbra is fennmaradt.

Jelenleg kevés valóban jól működő módszer, eljárás, szabály létezik. A legismertebb az angol Online Safety Act – ebben a rendszerben a technológiai cégeket kötelezik, hogy kezeljék, szűrjék a gyermekekre potenciálisan káros tartalmakat, hogy a fiatalkorúak ne tudjanak hozzáférni pornográf vagy öngyilkosságra, pszichés problémákra utaló tartalmakhoz.

Franciaországban egy 2023-as törvény kötelezővé tette, hogy 15 év alatti gyerekek csak szülői hozzájárulással regisztrálhassanak közösségi médiás platformon, és a platformoknak be kell vezetniük rendszeres életkori hitelesítést, a szülők pedig kérhetik gyermekük fiókjának felfüggesztését.

A megoldás szerintem a megfelelő szabályozásban, a megelőzésben és a kommunikációban (az áldozatok felkutatása és/vagy a bárki által elérhető csatornák biztosítása) rejlik. A lényeg – és erre hívták fel a figyelmet a német képviselők is –, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket is egyben.