Fütyülnek a kis lapokra?

Ezeken a találkozókon az évek során vezető politikusok, gazdasági szakemberek, Nobel-díjas tudósok és más jeles közéleti személyiségek is kifejthették nézeteiket.

Az idei fórum a kisebbségi lapok Európai Unión belüli perspektíváival is foglalkozott. Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója, a Petit Press Kiadó igazgatótanácsának tagja annak a véleményének adott hangot, hogy az uniós intézmények nem kezelik valódi súlyuknak megfelelően a tagállamokban élő kisebbségeket, mintegy negyven millió embert. A nekik szóló, kisebbségi nyelven megjelenő sajtótermékek piaci helyzete más, mint a többségi lapoké, mivel kevésbé számíthatnak a hirdetésekből befolyó összegekre.

„Míg az európai többségi napilapok bevételeinek kétharmada hirdetésekből származik, a kisebbségi lapoknál fordított ez az arány, hetven százalékban lapeladásból és előfizetésből kell fenntartaniuk magukat. A nagy hirdetők ugyanis nem veszik figyelembe a lakosság nemzetiségi megoszlását, és elsősorban az államnyelven megjelenő lapokban hirdetnek” – mondta Slezákné Kovács Edit, rámutatva: ez a hozzáállás az uniós intézményre is jellemző. Az igazgatónő azt az esetet hozta fel példaként, amikor az Európai Parlament nagyszabású sajtókampányt folytatott a tagállamokban az euró bevezetése kapcsán. Ők sem tartották fontosnak informálni a kisebbségi olvasót a közös fizetőeszköz előnyeiről, pedig a hirdetésekkel a tájékoztatáson felül anyagilag is segíthették volna a nemzetiségi lapokat.

„Jó volna, ha az uniós intézmények a tagállamok lakossága felé irányuló kommunikáció során nem feledkeznének el a nemzeti kisebbségekről” – jelentette ki az alpbachi fórumon lapunk igazgatója. Slezákné Kovács Edit egyelőre nem konzultált a Magyar Koalíció Pártjának színeiben Brüsszelbe került EP-képviselőkkel, ám elmondása szerint a közeljövőben fel kívánja velük venni a kapcsolatot, mivel úgy véli, feladatuk lenne latba vetni meggyőző képességüket a nemzetiségi lapok támogatása érdekében.

A MIDAS egyébként tavaly Brüsszelben tartotta soros vezetőségi ülését, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy támogatásért lobbizzanak az Európai Unió fővárosában. A szervezet titkára, Günter Rautz szerint a MIDAS tevékenysége különösen fontos azon kisebbségek számára, amelyeknek nincs anyaországuk. Ilyenek például a spanyolországi baszkok vagy a Németországban élő szorbok.

A konferencián szó esett az ifjúság olvasási szokásairól is, különös tekintettel a kisebbségi fiatalokra, akiket testre szabott, érdekes és színvonalas rovatokkal kell „rászoktatni” a nemzetiségi lapok olvasására. Mivel a tizen- és huszonéves korosztály a jövő fogyasztói rétege, a lapok szempontjából nem mindegy, előfizetnek-e rájuk a fiatalok.