EU: dohányzás után az elhízás az ellenfél

A világ számos országából gyűltek össze miniszterek Genfben, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) közös konferenciáján, hogy megvitassák a fejlett országokat sújtó krónikus elhízás ellen a két ENSZ-intézmény által kidolgozott stratégiát.

Az Európai Bizottság "Nézzünk szembe az elhízással" elnevezésű stratégiai programja teljes körű offenzívát indít a kövérség ellen, mivel "a dohányzás a 20. százada volt, a 21. viszont az elhízás százada lesz" - fogalmazott a konferencián David Byrne, Health and Consumer Protection Commissioner (egészség- és fogyasztóvédelmi főbiztos).

Az Európai Unió népegészségügyi programjának első lépéseként táplálkozási és mozgástudományi szakértők hálózatát hozta létre; így a kutatók egymás eredményeit és a "követésre érdemes gyakorlatot" megismerve a lehető leghatékonyabb fegyvert dolgozhatják ki a népbetegség visszaszorítása érdekében.

Ezentúl az Európai Bizottság új EU-szabályozás elfogadását szorgalmazza, amely biztosítaná a vásárlókat, hogy az élelmiszereken feltüntetett adatok minden esetben megfeleljenek a valóságnak - az egészségtelen táplálkozás okai között ugyanis a félretájékoztatás is szerepet játszik.

"A World Health Organisation /UN Food and Agriculture Organisation stratégia igazi harci induló. Az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a mozgás hiánya, az ülő munka megannyi időzített bombával ér fel, amelyek pusztításával a következő évtizedekben kell szembenéznünk. Az elhízás nagy mértékben csökkenti a várható élettartamot; ha nem fékezzük meg, a jövőben a társadalom erőforrásainak jelentős részét felemészti. A legfrissebb felmérések szerint az európaiak 20-30 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Ha ez a tendencia folyatódik, Európa polgárainak többsége hamarosan elhízott lesz" - állítja Byrne.

A túlsúly vezethet olyan kevésbé látványos betegségekhez - mint különböző légzési problémák, a váz- és izomrendszer torzulásai ugyanúgy -, mint olyan krónikus zavarokhoz mint a cukorbetegség, hólyagproblémák, magas vérnyomás, stroke vagy a rák.

A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport (International Obesity Task Force) becslései szerint a költségvetés egészségügyre fordított teljes összegének kb 2 - 8 százalékát már ma is az elhízásból adódó megbetegedések kezelése teszik ki.

Az Európai Unió az alábbi három területre helyezte a hangsúlyt a most kidolgozott programjában:

Európa egészére kiterjedő adatgyűjtés és adatelemzés (biztosítása);
Az Európai élelmiszer-címkézési törvény megfelelő érvényesítése.
A népegészségügy dolgozói általában egyetértenek abban, hogy a népbetegség legfontosabb kiváltó oka a körülményben keresendő: rendkívül magas, és folyamatosan emelkedő energiatartalmú táplálékot fogyasztunk, miközben kevés mozgást igénylő, általában az ülő munkavégzésre alapozott életformánk nem teszi lehetővé a szervezetbe juttatott energia megfelelő feldolgozását.

Abban a kérdésben már inkább megoszlanak a vélemények, hogy pontosan milyen tényezők játszottak közre a fenti tendencia kialakulásában, és természetesen a legkomolyabb véleménykülönbségeket a folyamat megfordításának valós lehetőségei váltják ki.

A különböző európai népegészségügyi kezdeményezések megvalósítása során felhalmozott tapasztalatok összegyűjtése és kritikus elemzése kulcsszerepet játszhat a válaszok megfogalmazásában, és így az EU akár már a közeli jövőben az elhízás ellen folytatott, valóban hatékony küzdelem élére állhat.

Az EU népegészségügyi programjának forrásai segítségével az Európai Bizottság olyan szakértői hálózatott alakított ki, amely máris hozzálátott az elhízás okaival kapcsolatos ismeretek rendszerezéséhez, és a szerepet vállal a kontinens egészéről folyamatosan gyűjtött adatok elemzésében és kiértékelésében.

A népegészségügyi program egyik jelentős területe az elhízás és a gyerekek kapcsolata. Az Egészségügyi Világszervezet segítségével többek között számos ún. egészségfejlesztő iskolát sikerült bevonni a programba.

További kiemelt feladat a fogyasztók alapos és megbízható tájékoztatása, amely az EU fogyasztóvédelmi politikájában is kulcsszerepet játszik. 2003 júliusában a Bizottság törvénytervezetet hozott létre az élelmiszereken feltüntetett táplálkozástani és egészségügyi adatok szabályozására. A szabályozás segítségével azt kívánják elérni, hogy a fogyasztókat ne lehessen megtéveszteni az élelmiszereken feltüntetett adatok és címkék segítségével, és csakis tudományosan alátámasztott információk kerülhessenek a termékekre. A törvénytervezet 2005-ben kerül az Európai Parlament, illetve a Tanács elé, így a rendelkezések végső formájának kialakításában és elfogadásában már a magyar képviselők is szerepet vállalhatnak.