Egyre sötétebb lesz

Ausztrál kutatók szerint a kontinensüket az menti meg a kiszáradástól, hogy a mérések szerint egyre kevesebb napfény éri a Föld felszínét. Az északi féteke növényvilága viszont megsínyli a változásokat.

Az ausztrál klímakutatók az amerikai és kanadai geofizikai uniók montreali tanácskozásán arra vonatkozó bizonyítékokkal hozakodtak elő, hogy a Föld felszínén a felhősödés és a légkörben lebegő részecskék miatt egyre sötétebb lesz.

Egészen egyszerűen ez annyit tesz, hogy a felszínt kevesebb napfény éri. A jelenséget a kutatók a Nature szaklapban megjelent tanulmányukban "globale dimming" (globális elsötétítés) néven emlegetik. A kutatók aggodalmukat fejezték ki a változások miatt, viszont azt remélik, hogy a Föld klímájának melegedése így lassabban következik be.

Csökken a napfény intenzitása

A kutatók már a múlt század 50-es éveiben kimutatták, hogy a napsugárzás átlagos mértéke évtizedenként 2-4 százalékkal csökken. Azt viszont nem volt világos, hogy ez a Föld teljes felszínét, vagy csak az északi féltekét érinti.

Az ausztrál kutatók most kimutatták, hogy az elmúlt 30 év során a párolgási viszonyok szerte a világban lényegesen módosultak. "Ez meglehetősen biztos jele annak, hogy kevesebb napfény éri el a felszínt, és hogy globális problémáról van szó" - idézte a pte hírügynökség Michael Roederick, a canberrai Australian National University klímakutatójának szavait.

Ausztrália megmenekülhet

A kutató elmondása szerint nemrégiben közölte az ausztrál kormánnyal, hogy a fenti fejlemények megóvják a kontinenst a teljes elsivatagosodástól.

A hagyományos tézisek szerint a globális felmelegedés nyomán Ausztrália teljesen kiszárad, de ez közel sincs így, állítja Roederick. Ehelyett az ötödik kontinens várhatóan egyre zöldebbé változik.

A kutató szerint a globale dimming visszacsatolásként az eredeti egyensúlyi helyzetbe lendíti vissza a légkört, és így részét képezi az atmoszféra önszabályozó mechanizmusának.

Az északi félteke megsínyli

A fosszilis tüzelőanyagok használatának nem csak a széndioxid-képződés az egyetlen következménye. Ezen felül parányi részecskék is a légkörbe kerülnek, amelyek elejét veszik, hogy az eredeti intenzitással érjék a napsugarak a felszínt.

Az északi félteke növényvilága megsínyli a fényhiányt, de az ausztrál kutató szerint annak különben csak pozitív hatásai jelentkeznek. Az elgondolásokat mások viszont azzal támadják, hogy Roederick számításai a globális felmelegedést ártalmatlan színben tüntetik fel.

A szakértők a jelek szerint viszont egyetértenek abban, hogy a széndioxid- és részecskekibocsátás visszafogásával mindenképpen csökkenteni kell a környezet terhelését.