Dics - Bush szájára vette a magyarokat

Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ állapota jobbra fordult - jelentette ki George Bush amerikai elnök az unió helyzetéről kedd este a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében. Magabiztosságot, derűlátást sugárzó beszédében az elnök emlékeztetett rá, hogy Amerika háborúban áll a terroristák ellen. A terrorizmust támadva olyan rezsimekkel is szembekerül, amelyek terroristákat támogatnak és fogadnak be, és vegyi, biológiai vagy atomfegyverekkel szerelhetik fel őket.

A kormány legfontosabb kötelességének nevezte az amerikai nép tevőleges védelmét. Hangsúlyozta, a veszély nem múlt el, bár sokan szeretnék ezt hinni, mivel a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta több mint két év telt el anélkül, hogy Amerika földjét támadás érte volna. Javasolta a terrorizmus elleni harc jegyében a hatóságoknak kiterjedt jogokat biztosító, 2005-ben lejáró PATRIOT törvény megújítását.

Az elnök megerősítette, hogy Washington változatlanul elkötelezett a szabad és békés Irak és Afganisztán megteremtése mellett. Emlékeztetett rá, hogy tavalyi országértékelő beszéde óta az iraki rezsimet eltávolították, a volt diktátort egy veremből előhúzva elfogták. A gerillákra utalva leszögezte, hogy Amerika nem retten vissza gyilkosoktól és az iraki nép szabadságban fog élni. Beszédében utalt aznapi fehér házi találkozójára Adnán Pacsacsival, aki az elnök felesége, Laura mellett a díszpáholyban foglalt helyet és nevének említésére óriási tapsot kapott.

Az elnök utalt rá, hogy hallgatósága között sokan nem támogatták Irak felszabadítását. Kijelentette, hogy az Irakban tiltott fegyverek után kutató csoport "több tucat tömegpusztító fegyverrel kapcsolatos programot és jelentős mennyiségű felszerelést azonosított". Úgy ítélte meg, hogy ha nem cselekedett volna, a diktátor fegyverprogramjai ma is folytatódnának és az iraki kínzókamrák teli lennének áldozatokkal, Szaddám Huszeim rezsimje nélkül viszont a világ jobb és biztonságosabb lett. Az elnök elutasította azokat a bírálatokat, hogy az iraki küldetéshez nem szerzett nemzetközi támogatást. Hangsúlyozta, hogy 34 ország küldött katonákat Irakba, s tizenhetet, köztük Magyarországot név szerint is felsorolt. Bush leszögezte: az Egyesült Államok soha nem kér engedélyt arra, hogy megvédhesse népének biztonságát.

Az elnök hangoztatta, hogy Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ helyzete jobbra fordul és példaként említette, hogy Líbia vállalta tömegpusztító fegyvereinek felszámolását. Amerika - mondta - a szabadság stratégiáját követi a Közel-kelet térségében. Az iraki és afganisztáni demokrácia megteremtése történelmi feladatának befejezése után ezek a nemzetek megvilágítják az utat másoknak is a térségben.

Az elnök beszédét többször megszakította a hallgatóság tapsvihara.

Bush beszéde nagyobb részét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentelte. A beszéd az őszi elnökválasztás folyamatát megnyitó hétfő esti iowai előválasztás után 24 órával hangzott el. Mint a sajtó előre kiemelte, a beszéd alkalmat adott az elnöknek arra, hogy magára irányítsa a közvélemény figyelmét, amely eddig a Fehér Ház elhódítására pályázó demokrata párti politikusokra összpontosult.