Brüsszeli bizonyítvány

Szlovákia háromnegyedévi teljesítményét Brüsszel négy piros ponttal értékelte. Az ország ezzel az európai uniós belépésre várók sorában a középmezőnyben helyezkedik el, messze lemaradva a mindössze egy vagy két komoly figyelmeztetést kapó éltanuló Szlovéniától és Ciprustól, ám lényegesen jobban szerepelt a tavaly decemberi koppenhágai EU-csúcs óta lomhán teljesítő Lengyelországnál. A 2004. május 1-jei belépésünk előtti utolsó bizonyítvány a négy piros és a kevésbé súlyos elmarasztalásnak számító számos narancsszínű pontjával azt tükrözi, hogy leginkább a mezőgazdaság területén van behoznivalónk. A négy legkomolyabb figyelmeztetés közül ugyanis három az agrárszférára vonatkozik. Ez nem véletlen, hiszen a korábbi földművelésügyi miniszter, Koncoš csak a koncon marakodott, holmi légi parcella-feltérképezéssel, átfogó informatikai rendszer kiépítésével még véletlenül sem foglalatoskodott. E látszólag elvont, ám a pontos földnyilvántartáshoz nélkülözhetetlen feladat teljesítését az agrártárca mostani vezetése decemberre ígéri, ami már csak azért is jó lenne, mert ellenkező esetben elmaradhatnak a közvetlen uniós dotációk. A negyedik piros pontot a túl jól teljesítő kassai US Steel miatt kaptuk. Igen, a kvótákhoz, tarifákhoz szokott Európai Unió nem szívleli a túltermelést, pláne nem, ha az acélgyártásról van szó. Igaz, korábban Szlovákia azt ígérte, hogy a társaságnak nyújtott állami támogatás fejében az visszafogja produkcióját, ám nem így történt. Az igazi probléma abban keresendő, hogy a US Steel amerikai kézben van, vagyis áttételesen Szlovákia máris az Unió és az USA közötti pengeváltás egyik áldozata. Olyannyira, hogy egy narancsszínű ponttal Brüsszel arra hívta fel a figyelmet, Pozsony rendezze a kanadai és az egyesült államokbeli cégeknek nyújtott támogatását. Újabb „narancsot” érdemeltünk ki azért, mert a Seychelle-szigetekkel szemben nem vezettünk be vízumkényszert. Ez simán megoldható, legfeljebb az ország élteniszezőinek jövőre valamivel többe kerül a nyári vakáció. A példa jól jelzi, nem minden narancsszínű pont jelent komoly feladatot. S ha valaki úgy gondolja, Brüsszel mindenben csak a lemaradást látja, az téved: míg tavasszal a régiófejlesztési alapok kiaknázása terén Szlovákiát a sereghajtók közé sorolta, addig mára piros helyett naranccsal értékelte a jelentős előrelépést. Ha ilyen tempóval fejlődünk tovább, remélhetőleg rövidesen elfogy a brüsszeli „déligyümölcs”.