Blair-Gyurcsány: Európa nem akar Amerika szolgája lenni

"Nekünk a nemzetek uniójára van szükségünk, és nem az "Európai Egyesült Államokra". Erősítenünk kell az unió intézményeit abból a szempontból, hogy biztosítsuk a zökkenőmentes működést 25 taggal is, majd 27-tel vagy még többel. De az EU tekintélyének forrása továbbra is a nemzetek közösen kifejezett szabad akarata" - áll a cikkben.

Tony Blair brit és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő közös cikkben fejtette ki gondolatait a jövő Európájáról egy csütörtöki napilapban.

A Népszabadságban megjelent írás a Haladó kormányzás című, 11 állam- és kormányfő részvételével ma Balatonőszödön kezdődő balközép csúcstalálkozó előtt, a lap közlése szerint magyar kezdeményezésre született.

"Ez a csúcs azokat a kihívásokat veszi sorra és vitatja meg, amelyekkel ma szembe kell néznünk, és reményeink szerint hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban, hatékonyabban szolgálhassuk országunk állampolgárait" - írja a két kormányfő.

Az EU májusi bővülése időszerűvé teszi, hogy a csúcson végiggondolják, "mit is tartogat a jövő az új Európai Unió számára" - írják.

Mint írják, szükség van a kölcsönös tapasztalatok, a leghatékonyabb gyakorlati ötletek össszegyűjtésére, ami "nagyban hozzájárulhat a társadalmi igazságosságért folytatott erőfeszítéseink sikeréhez".

Az egész oldalas cikkben a két miniszterelnök kiemeli: a változásokhoz való alkalmazkodás politikai bátorságot, ha szükséges, "akár radikális" döntéseket és "mindenkor nyugodt" mérlegelést igényel. Hangsúlyozzák: az unióban minden országnak egyenlőnek kell lennie.

"Olyan Európai Unióra van szükségünk, amelyben minden ország - nagy vagy kicsi, régi vagy új tag - egyenlő. Ahol minden országnak megvan a joga a véleményéhez. Ahol nézeteiket, sokféleségüket és nemzeti hagyományaikat tiszteletben kell tartani" - szögezi le a két miniszterelnök.

"Nekünk a nemzetek uniójára van szükségünk, és nem az "Európai Egyesült Államokra". Erősítenünk kell az unió intézményeit abból a szempontból, hogy biztosítsuk a zökkenőmentes működést 25 taggal is, majd 27-tel vagy még többel. De az EU tekintélyének forrása továbbra is a nemzetek közösen kifejezett szabad akarata" - áll a cikkben.

A két kormányfő hozzáteszi: ezt a gondolatot erősíti meg a hónap végén Rómában aláírandó alkotmányos szerződés.

Tony Blair és Gyurcsány Ferenc részletesen szól a globalizációs kihívásokról. Mint írják, "olyan Európára van szükségünk, amely kész a gazdasági reformra annak érdekében, hogy megfeleljen a globalizáció kihívásainak".

Jelentős eredménynek tartják, hogy az unióban 2000 óta hatmillió munkahely keletkezett, de a kormányfők szerint "még többre van szükség, hiszen elfogadhatatlan, hogy oly sok európai honfitársunk még mindig munkanélküli".

Tony Blair és Gyurcsány Ferenc szerint Nagy-Britanniában és Magyarországon az állampolgárok a globalizációt, a határokon átnyúló bűnözést, a terrorizmust és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségben gyökerező bizonytalanságokat élik meg korunk legnagyobb kihívásaként.

Annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a haladó mozgalmaknak rendíthetetlenül meg kell őrizniük a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségüket.

"Ha a balközép nem tud alkalmazkodni, végül cserbenhagyja azokat az állampolgárokat, akik pedig rászorulnak világos elképzeléseire és az általa nyújtott támogatásra" - áll a cikkben.

Az állam szerepéről a két kormányfő - az európai haladók nevében - azt gondolja, hogy nem annak kell minden problémát megoldania, de "igenis módot adhat, lehetőséget teremthet és segítséget kínálhat számukra".

"Európának szüksége van szociális dimenzióra is" - írják, hozzátéve, hogy nem olyanra, amely "megmerevíti az európai gazdaságokat", hanem olyanra, amely magában foglalja a képzést, az átképzést, az oktatást.

Európával kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy "a történelem és a fejlődés Európa oldalán áll", s "olyan Európára van szükség, amely elkötelezett a transzatlanti szövetség fenntartásában", de "Európa ne ellenfele és ne is szolgája legyen Amerikának, hanem a társa".