Az igazság Elon Musk tálalásában

Az ember ilyenkor óhatatlanul is felkapja a fejét, mert ha valaki, hát Musk tényleg híres arról, hogy mindig pontos, következetes, és soha nem változtatja meg az álláspontját egyik napról a másikra.

A Grokipedia nem vesztegette az időt: hamarosan sikerült olyan állításokat közölnie, mint például: a pornó elterjedése tehető felelőssé az AIDS-járványért, vagy hogy a közösségi média „növeli” a transznemű emberek számát. Ezek nemcsak szakmailag vitatható kijelentések, hanem nagyjából ott helyezkednek el az igazság–valóság tengelyen, ahol a laposföld-hívők és a gyíkemberek szoktak integetni egymásnak.

A történet idén vált igazán érdekessé. A Guardian ugyanis azt írta, hogy a ChatGPT több alkalommal is a Grokipediára hivatkozott különböző kérdések megválaszolásakor, olyan témákban, mint Irán politikai rendszere vagy a holokauszttagadás. Vagyis nem kocsmai vitákban, hanem kifejezetten érzékeny, történelmi és politikai kérdésekben. A lap tesztjeiben a nyelvi modell kilencszer nyúlt Musk magánenciklopédiájához, miközben több mint egy tucat választ adott. Amikor a Guardian direkt módon próbálta visszamondatni a Grokipedián terjedő álhíreket – például a Capitolium ostromáról vagy az AIDS-ről –, a csetbot már nem idézte a forrást. Mintha az AI is érezné, hogy van az a pillanat, amikor jobb csendben maradni, és nem Elon Musk hazugságait előadni.

Az OpenAI szóvivője szerint a modell sokféle nyilvános forrásból dolgozik, miközben biztonsági szűrőket alkalmaz az alacsony hitelességű információk kiszűrésére. Ez megnyugtató lenne, ha nem merülne fel a kérdés: akkor egy Grokipedia hogyan juthatott át ezen a szűrőn? Talán „technológiai vállalkozó” felirattal volt ellátva, és ezért VIP-belépőt kapott?

A jelenség persze nem új. Szakértők már korábban figyelmeztettek arra, hogy rosszindulatú szereplők – köztük orosz propagandahálózatok – célzottan etetik hazugságokkal a nagy nyelvi modelleket. Az, hogy a Grokipedia is átszivároghat a hiteles források közé, ennek az aknamunkának az eredménye.

Hogy teljes legyen a kép, én is megkérdeztem a ChatGPT-t, használja-e forrásként a Grokipediát. A válasz határozott nem volt, kiegészítve azzal, hogy az ilyen megbízhatatlan források torzíthatnak, és nem tekinthetők hitelesnek. Valaki tehát nem mond igazat. És bár Elon Musk világában a „saját igazság” gyakran fontosabb a tényeknél, erős a gyanú, hogy ezúttal nem a Guardian hazudik.

A történet tanulsága talán az, hogy ha az igazságot egyetlen ember akarja újraírni, abból ritkán lesz enciklopédia – csupán propaganda. És ha még az AI is belebotlik ebbe, ideje lenne komolyan venni a kérdést: ki tanítja majd a jövő nemzedéket...