Amíg tanul, addig gyerek

Állambácsi a szociális rendszer változtatásával szeretné elérni a rendelkezésére álló pénz igazságosabb elosztását, hogy az eddiginél hatékonyabban segítse a rászorulókat. Valójában nem a szociális juttatások bővítéséről, hanem a pénzek újraelosztásáról van szó. A rendszer máris ellentmondásba keveredik önmagával, amennyiben a kormány tervei az egyetemistákra és főiskolásokra vonatkozóan megvalósulnak. A diákok egy részének tehertétele növekedne, miközben a kormány a főiskolások szociális ösztöndíjának az emelését mérlegeli. Bizonyos információkból arra lehet következtetni, hogy az ösztöndíjak emeléséhez szükséges pénzeszközöket a szülők egyetemista és főiskolás gyermekei után járó családi pótlék megvonásával biztosítanák. A családi pótlékot a 25 éves kor helyett csupán a tanuló 18 éves koráig folyósítanák. Lehetséges, az intézkedésnek köszönhetően több egyetemista részesülne szociális ösztöndíjban, de az elszegényedett családok gyermekei igen hátrányos helyzetbe kerülnének, mert anyagilag nem függetlenek a szülőktől. A problémát az sem oldaná meg, ha a kormány jelentősebb összeget csoportosítana át a kollégiumok támogatására. Csak a hatékony, kemény ösztöndíjrendszer kialakítása tehetné anyagilag függetlenné az egyetemistákat, de erre a jelenlegi gazdasági helyzetben alig van esély. A diákokat a vasút- és buszközlekedés 10 százalékos áremelése is sújtja. Ezzel párhuzamosan csökkent a diákbérletekre adott kedvezmény. A bérből, munkából, illetve munkanélküli segélyből tengődő szülőknek további jelentős érvágást jelentene a főiskolás gyerek után járó családi pótlék megvonása. A főiskolások még tanulnak, anyagilag nem önállók, nincs saját keresetük. Megilleti őket a családi pótlék akkor is, ha az európai szabályozás szerint csak 18 évnél fiatalabbak számítanak gyereknek.

Krascsenics Géza,

Nyárasd