A PS úgy táncol, ahogy Fico fütyül?

Fico példátlan dolgot vitt véghez – megmutatta, hogy a  demokratikus ellenzék vezetőjét nem a választók, hanem a kormányzó többség politikai akarata foszthatja meg parlamenti tisztségétől. Michal Šimečkát, a PS elnökét hónapokkal ezelőtt olyan módon távolították el a  parlament alelnöki posztjáról, amelyre a  rendszerváltás óta nem volt példa Szlovákiában. A kormánykoalíció újabb vörös vonalat lépett át azzal, hogy beleszólt abba, ki képviselheti az ellenzéket az alkotmányos tisztségekben.

Még aggasztóbb azonban, ami ezután következett: a PS ahelyett, hogy elutasította volna ezt a nyomást, alkalmazkodott hozzá. Elvi állásfoglalás helyett a párt új parlamenti alelnöknek saját tagját, Dubécit jelölte. Ezzel ő lett a PS legmagasabb közjogi tisztségviselője.

Ha Fico továbbra is kapcsolatban marad az ellenzékkel – akár formálisan, akár informálisan –, feltehetően Dubécit fogja megszólítani. Šimečka így saját pártján belül is politikai kívülállóvá válik. Fico újfent megerősítette hatalmát, és egyértelművé tette: nem a PS, hanem ő dönti el, ki legyen az ellenzék „hivatalos” vezetője a nyilvánosság szemében.

A kérdés csak az: meddig maradhat Dubéci ebben a pozícióban? Ha Fico számára ő is kényelmetlenné válik, már kéznél van a  forgatókönyv, hogyan lehet őt is félreállítani. És ami a legaggasztóbb: a PS már megmutatta, hogy hajlandó ebben a játszmában részt venni.

Ha a legerősebb ellenzéki párt így viselkedik ellenzékben, hogyan fog viselkedni hatalmon? Képes lesz ellenállni a nyomásnak, vagy folytatni fogja a politikai meghunyászkodást? Egyáltalán, felismeri-e a PS, hogy az együttműködés a jelenlegi kormánypártokkal a jövőben egyet jelenthet a „mi emberünk” rendszer fennmaradásával? Aki ezt a rendszert építette, sosem fogja akarni lebontani.

Nem minden ellenzéki párt viselkedett azonban így. Az SaS például Kolíková eltávolítása után elutasította ezt a fajta politikai játszmát. Inkább lemondott a tisztségről, de megőrizte politikai autonómiáját. Ez most kulcsfontosságú. Vannak pillanatok, amikor elvi alapállásra van szükség – akár tisztségvesztés árán is.

A szerdai nap után új szabály érvényesül: a kormánytöbbség eldöntheti, ki képviselheti az ellenzéket. Ha pedig az ellenzék ehhez önként alkalmazkodik, az veszélyes precedenst teremt – nemcsak a jelenre, hanem a jövő parlamentjeire nézve is.