A német kisebbség üdvözli Prága humanitárius gesztusát

Amennyiben a cseh kormány valóban humanitárius gesztust tesz azon németek felé, akik a II. világháború után is Csehországban (az akkori Csehszlovákia területén) maradtak, és akiket nemzetiségük miatt abban az időben jogsérelem ért, akkor az komoly hozzájárulást jelent majd a német kisebbséget ért sérelmek jóvátételéhez – nyilatkozta Prágában Irena Kuncová, a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Gyülekezetének elnöke. Megjegyezte, hogy a II. világháború után a mintegy három millió német kitelepítését követően csak mintegy 200 ezer német maradt az akkori Csehszlovákiában. „Megvonták tőlük a csehszlovák állampolgárságukat, vagyonukat pedig elkobozták. Bár sokan kérték a csehszlovák állampolgárságot, s azt is bizonyítani tudták, hogy lojálisak voltak az állammal szemben, sem állampolgárságukat, sem vagyonukat nem kapták vissza“ – emlékeztetett Kuncová. A német kisebbség tagjainak állampolgársága csak a szocialista rendszer idején, 1953 után rendeződött.

„A németeknek „N“ betűs karszalagot kellett viselniük, este nem hagyhatták el lakásaikat, nem volt szabad szervezeteket alakítaniuk, gyülekezniük és egy bizonyos ideig iskolába se járhattak gyermekeik. A határ mentén élő németeket beolvasztás céljából a belső országrészekbe telepítették és szétszórták” – sorolta tovább a németeken esett egykori sérelmeket a kisebbségi szervezet vezetője. Az országban maradt, de állampolgárságukat elveszített németeket a hatóságok munkaszolgálatra osztották be. Fizetésük húsz százalékát az állam levonta, s ezt az összeget a nyugdíjalapba sem számították be.

A cseh kormány most azt tervezi, hogy mindezekért a sérelmekért kárpótlást nyújtana az érintetteknek. Az üggyel Petr Mareš miniszterelnök-helyettes foglalkozik, s nyilatkozata szerint a konkrét kárpótlási javaslatot rövid időn belül a kabinet elé terjeszti.

A prágai sajtó jól értesült kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy várhatóan mintegy 2000 embert fog érinteni a cseh kormány humanitárius gesztusa. A kárpótlás teljes összegét 40-60 millió koronára becsülik. Mareš a hozzáférhető információk szerint két csoportra kívánja osztani a kárpótlásra jogosultakat: az első csoportba azok tartoznának, akik a sérelmek következtében tartós egészségkárosodást szenvedtek, míg a második csoportba azok, akiket másfajta kár ért. A kárpótlás összegéről egyelőre nincs végleges döntés. Egyes hírek szerint az első csoportba sorolt személyek 50 ezer cseh koronát kapnának egy összegben.

„Mi úgy tudjuk, hogy a kárpótlás azokat fogja érinteni, akik a háború után munkatáborokban voltak, gazdáknál, bányákban és más hasonló helyeken dolgoztak rendkívül nehéz körülmények között, fizetés nélkül, s ezeket a ledolgozott éveket, hónapokat a nyugdíjuk kiszámításánál sem vették figyelembe“ – magyarázta Kuncová.

A Právo című lap úgy értesült, hogy a kárpótlási összegeket 2005 és 2007 között fizetnék ki. A szükséges pénzt a cseh kormány a Cseh–Német Jövő Alapból, illetve az állami költségvetésből szeretné megszerezni. A költségvetési pénzek felhasználásához azonban parlamenti jóváhagyásra is szükség lesz, ami gondokat okozhat. Az ellenzéki kommunisták és a polgári demokraták ugyanis határozottan ellenzik a németek bármiféle kárpótlását, s a kormánytábor sem egységes ebben a kérdésben.