A nagy körút után

Colin Powell amerikai külügyminiszter múlt héten Közép-Euró-pán kívül a közel-keleti térség egy részét is útba ejtette. Vasárnap visszarepült Washingtonba. A „héja” tett egy kört vadászterülete felett, jegyezhetnénk meg. De vizsgáljuk meg, miért jött Bush erős embere térségünkbe. Powell Budapesten elmondta a már ismert amerikai panelmondatokat az iraki szerepvállalásról, a terrorizmus elleni harcról. Mindehhez Kovács László kontrázott serényen. Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette, jó volna, ha a parlament decemberben, a katonák mandátumának lejárta után meghosszabbítaná a szállító zászlóalj iraki tartózkodását, mert erre nagy szüksége van. Hogy nem akadna körülbelül 300 C kategóriás jogosítvánnyal rendelkező férfi Irakban, az legalábbis nehezen hihető. Az már elképzelhetőbb, hogy nem akad 300, aki amerikai szolgálatba akarna-merne állni. Budapestről Powell Kairóba, onnan a Közel-Keletre repült. Ennek az útszakasznak a legkellemetlenebb momentuma a bagdadi látogatás volt. A várost, ahol az egy négyzetméterre eső katonák száma talán a legmagasabb a világon, robbanások rázták meg a rövid vizit alatt. Azok az erők, amelyeknek a politikai bizonytalanság az érdekük, meg szerették volna mutatni a tábornokból lett külügyérnek, ki az úr az országban. Lengyelországi látogatását viszont sokkal jobban időzítette. A varsói felkelés 60. évfordulóján látogatott a fővárosba. Mindez jó apropót szolgáltatott ahhoz, hogy a lengyelek szabadságszeretetére apellálva elmondhassa: „A szabadságért meg kell küzdeni, s életeket is kell áldozni.” Az Irakban szolgáló lengyel kontingens mintegy 2500 főnyi. 2500 katona komoly haderő. De Irakban mintegy 160 ezer állomásozik, s ebből 138 ezer amerikai. A maradékon kb. 30 ország osztozik. Öt ország már kivonta katonáit. A csehek jelezték: év végéig maradnának. Lengyelország korábban, Ukrajna a héten jelentette be, csökkenti katonái számát. Csökkentette volna az USA is. A Pentagon már korábban szerette volna 110 ezerre redukálni az Irakban szolgáló katonái számát, ám június 28-án mégis azt jelentették be, több ezer tartalékost hívnak be. Irakot 2003. március 20-án támadták meg. Bár Bush gyorsan bejelentette, a háborúnak vége, mégsem sikerült konszolidálni a helyzetet. Az USA oroszlánrészt vállal a békefenntartásban, vélhetően maga is könnyedén fenn tudná tartani a rendet, 138 ezer vagy 160 ezer katona: majdnem mindegy. De legalább a látszatát fenn kell tartani annak, hogy Irakban nem a saját háborúját vívja. Ezért van szükség ilyen buksisimogatással, vállveregetéssel egybekötött körutakra.