A Magyar Szövetség egy párt

Ez a kijelentés első olvasásra bizarrul vagy érthetetlenül hangozhat. Mégis, érdemes legalább egy kicsit belegondolni, milyen állapotban volt a szlovákiai magyar érdekképviselet egy éve, a tisztújítás előtt. A 2020-as választás után összetákolt, majd a megoldhatatlan belső konfliktusok miatt részben széthullott párt gyakorlatilag tetszhalott állapotban vegetált, következetes irányítás és vízió nélkül. A Magyar Szövetség utoljára az elnökválasztás idején számított politikai tényezőnek. A Pellegrini mögé való beállás és a katasztrofális kudarcot hozó EP-választást követően fél évig hibernálta magát, és alig fogalmazott meg bármilyen nyilvános álláspontot.

A hallgatás miatt csak találgatni lehetett, hogy a politikai képviseletnek mégis mi az álláspontja az országban történt fontos fejleményekkel kapcsolatban, mintha senkit sem érdekelt volna a formáció vezetése. Végeredményben pedig a koordinálatlanság miatt szabadon, félig-meddig a nyilvánosság előtt, passzív-agresszív cikkek, facebookos bejegyzések útján zajlottak a párton belüli hatalmi harcok. A kis csoportok egymással marakodtak nem is létező tisztségekért. A kínlódást pedig világosan érzékelték a választók – egy politikai formáció nem gondolhatja komolyan, hogy szerepet vállal az ország irányításában, mikor saját maga irányítására és összefogására nem képes.

A tisztújítást követően, egy év elteltével a Magyar Szövetség legalább kívülről, szemhunyorgatva egy koherens, következetes pártnak tűnik. Magától vet fel témákat, és aktív a közéletben. Ismét vannak szakpolitikusok, akik – maguktól vagy tanácsadókra hallgatva – képesek véleményt megfogalmazni az alapvető, magyarságot érintő kérdésekben. A párt jobb híján továbbra is manőverezni próbál a kormány és az ellenzék között, ami lehetetlen feladat, de legalább pontosan látszik az, hogy ki vezényli a kommunikációt. A kongresszust követő óvatos központosítás után pedig még inkább világossá vált, hogy az elnökségnek a nagyobb hatáskörök mellett nagyobb felelőssége is lesz a történésekben. A jövőben sokkal nehezebb lesz kibújni a rossz döntések felelőssége alól, vagy a megfoghatatlan régiókra hárítani a kudarcot, hogy végül senki ne is legyen számonkérve.

A vicces az, hogy a fentebb említett fejlemények csak arra jók, hogy leszögezhessük: a Magyar Szövetség tényleg úgy működik, mint egy párt. Egy év után nagyjából azt teszi, amit a politikai érdekképviseletnek kéne. Ez nem az első lépés az öt százalék felé, hanem a nulladik – de szomorú látlelet, hogy évek kínlódása után idáig is el kellett jutni. Egyáltalán nem garantált, hogy mindez elég lesz az ötszázalékos küszöb megugrására. Az se biztos, hogy a tétovázó, politikából kiábrándult magyar szavazók szimpátiáját vissza tudja szerezni. De elmondhatjuk, hogy legalább az alapok megvannak ahhoz, hogy a párt jól-rosszul nekifusson a következő választási időszaknak. Ezúttal úgy, hogy nemcsak szóban, hanem a szándék szintjén is létezik valamiféle stratégia.