A lagúnák városa kibérelhető

Tényleg megéri bérbe adni a lagúnák városát a világ leggazdagabb embereinek? Összehasonlításképpen: a brit királyi esküvők költsége 30–40 millió dollár körül mozog, azokat viszont az állam szervezi. Kim Kardashian és Kanye West firenzei esküvője 2014-ben „csupán” 12 millió dollárba került – nem is bizonyult túl tartósnak. 

A velencei városvezetés szerint csak kihasználták a lehetőséget: hogy sokat profitálnak a paloták, exkluzív helyszínek bérbeadásából, hogy rájuk figyel a fél világ. A lakosok egy része viszont dühösen tüntetett. Ők még hisznek abban az ősi, naiv eszmében, hogy a város nem díszlet, hanem az otthonuk. 

Mert mi is történt? Képletesen szólva kikerült egy hatalmas LED-fényreklám a Szent Márk térre: „Velence kibérelhető – dollármilliókért”. Mostantól már nemcsak szelfibotokkal hadonászó turistákat kell kerülgetniük, hanem el kell kotródniuk a leggazdagabbak magánszínpadairól, melyeket lezárnak előttük. Velence valaha kereskedőállamként uralta a mediterrán térséget, most viszont puccos díszletté vált, ahová Jeff Bezos, mint egy újkori dózse, belibbent helikopterével, azt üzenve: Nézzétek, én vagyok a világ ura! 

Az Amazon-vezér nyilván fülig szerelmes, ám számára ez az esküvő nem csupán házassági szertartás volt, hanem demonstráció. Egyfajta élő közvetítés arról, hogyan lehet valaki annyira gazdag, hogy már nemcsak magánszigeteket vásárolhat, hanem egész városokat is a saját narratívájába illeszthet. Ennek pontos árát természetesen csak Bezos és közvetlen szervezőcsapata tudja, de a sajtóban megjelent becslések és hasonló szintű luxusesemények költségei alapján elég jól megsaccolható a nagyságrend. A velencei polgármester pedig boldogan asszisztált ehhez: tessék, csak tessék, hozzák a pénzt, a sajtófigyelmet, a privát yacht-flottákat! Cserébe Velence adja a köveit, a víz illatát, a történelmét — mindazt, amit a lakók generációk óta őriznek. Miért is ne? Hiszen mostanában amúgy is kezd Disneylanddé silányulni. 

Az utóbbi napokban kiderült, hogy sokan nem kérnek ebből a műsorból, mert úgy érzik, semmilyen hasznuk nem származik a grandiózus rongyrázásból. A híradások és a közösségi oldalak tele voltak a házak ablakaiból és a hidakról lelógatott molinókkal, amelyeken a helyiek tiltakoztak a milliomos-invázió ellen. A legöregebbek elmondták a kamerába, hogy ők még emlékeznek azokra az időkre, amikor Velence a velenceieké volt, a turisták pedig udvarias, tisztelettudó vendégekként viselkedtek, 

Ez a cirkusz jól demonstrálja a társadalom jelenlegi állapotát, ahol a leggazdagabb egy százalék egyre inkább úgy érzi, bármit megtehet és megvehet.