„A kultúra nem áru...”

A címben szereplő kézenfekvő logikátlanságot még a létező, de nem működő szocializmus évei alatt igyekeztek az akkori sajtóirányítók a fejünkbe verni. Amikor egyszer ezt a mondatot kiegészítettem, azonnal raportra voltam hivatalos. Egy rádióműsorban azt találtam mondani, hogy „...a kultúra nem áru, de drága”. Nagyon leteremtettek. Emlékszem, így védekeztem: a festőművész, ha megfestette a vásznat, akkor azt el akarja adni. Ugyanígy az író a regényt, a zeneszerző a szimfóniát, a fafaragó a székely kaput, a néptáncos a kalotaszegi legényest. Művelheti művészetét a saját örömére is, ha van egyéb jövedelme. Viszont ha élni is akar belőle, közkinccsé kell tennie. S akkor mi, akik nem tudunk festeni, könyvet írni, zenét szerezni, fát faragni, népitáncolni – pénzt adunk érte. Tehát szép az eszme, hogy a kultúra nem áru, de hogy drága, az fix. A sajtót irányító elvtársak legyintettek: reménytelen eset, el kellene mennie már végre a marxista-leninista esti egyetemre, az első évfolyamba – mondták. És el is küldtek, s ezzel elvették a kedvem a szocialista alapigazságok boncolgatásától.

Szóval, áru a kultúra vagy nem ? Ma már ez persze nem kérdés. Amikor már mindent vagy majdnem mindent a piac láthatatlan keze irányít. Viszont, hogy a kisebbségi kultúra drágább mint a többségi, az tény, ezt nem kell bizonygatni. Illetve kell. Most megint e körül kezdenek fellángolni az indulatoktól sem mentes viták. Csáky miniszterelnök-helyettes műhelyéből kikerülő törvényjavaslatról van szó. Hogy Malíková nem érti azt, hogy többe kerül a kisebbségi, mint a többségi kultúra, azt értem. De hogy a magukat liberálisoknak vallók se komálják a témát, azt is látni. A Národná obroda, amely úgyszintén a liberálisok táborába tartozónak tartja magát, ugyan nem ellenzi nyíltan a kisebbségi kultúrák dotálását, de egy kommentár végén szó szerint ezt írta: „...ez a pénz nem lehet a helyi MKP-s képviselők fizetése. Orbán exminiszterelnök nagy álmát, a magyarok határokon átível# összekapcsolását sem szolgálhatja...”

A kultúra nem áru, de drága. A sajtóbeli kulturálatlanság meg éppenséggel ingyen van.