Május 23-án egy olyan diplomáciai találkozóra került sor Budapesten, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott a magyar és nemzetközi sajtóban. Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Csen Ven-csinget, a Kínai Kommunista Párt egyik legbefolyásosabb politikusát – egyben a kínai hírszerzés fejét, jogi és politikai főtitkárát. A találkozó helyszíne egy – jelenleg még – NATO- és EU-tagország fővárosa, Budapest. Ez nem csupán szimbolikus, hanem geopolitikai súlyát tekintve is figyelmeztető jel.
A kínai kapcsolat
Csen Moszkvából érkezett Budapestre, és látván Oroszország és Kína egyre mélyülő stratégiai szövetségét, ez az útvonal önmagáért beszél. Ő nem turistaként érkezett, nem egy kulturális delegáció tagja, hanem a kínai állambiztonság és hírszerzés egyik kulcsembere. Közvetlen előtte, Oroszországban Patrusevvel, a hírhedt orosz biztonsági főtanácsadóval egyeztetett.
Tehát nem nehéz kitalálni, hogy valójában ez nem külpolitika – hanem egy túlélési stratégia építése Orbán részéről. A kínai pénz jól jön, ha az EU-s források megcsappannak. A kínai biztonsági háló jól jöhet, ha egyszer a magyar nép fellázadna. Mert aki ma a kínai hírszerzés vezetőjét fogadja, az holnap talán már kommunista módszerekkel tartja sakkban az ellenzéket, a sajtót és az állampolgárokat.
Kérdés: meddig tartható fenn ez a kettős játék? A kínai tőke beáramlása, a Fudan Egyetem, a Budapest–Belgrád-vasútvonal és a titkosított beruházások már eddig is sejtették a fordulatot. De egy magas rangú kínai hírszerző látogatása Budapesten új szint. Az, hogy erről alig esik szó a magyar médiában, csak tovább erősíti a félelmet: a közvéleményt tudatosan próbálják távol tartani a folyamat lényegétől.
Vajon az Egyesült Államok és a NATO vezetése hogyan értékeli azt, hogy az egyik szövetségesük területén a kínai–orosz tengely egyik kulcsfigurája jelenik meg? Hát, nem nehéz kitalálni. Ez a látogatás vörös posztó Washingtonnak, Brüsszelnek és minden olyan országnak, amely komolyan veszi a saját biztonságát és demokratikus értékeit. Pláne, hogy a héten az USA-ból kitiltották az összes amerikai egyetemen tanuló kínai diákot, a Kínával zajló hidegháborús jellegű gazdasági és tudományos elszigetelés részeként.
Kérdés, hogy hosszú távon meddig tartható fent a nyugati partnerség, ha Magyarország kormányzata láthatóan más utat választ. Orbán Viktor talán valóban védelmet keres – de nem az európai szövetségesek, hanem keleti hatalmak árnyékában. És ez a védelem nem a magyar emberek érdekeit szolgálja, hanem egy autokratikus rendszer hatalmi túlélését.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.