Hogyan lettünk az okostelefon rabjai?

Okostelefon

Bevezetés a 21. századba: Függőségünk története.

Sorozatunk harmadik részéből kiderül, hogy megbetegít-e bennünket a digitális technológia, mi a közös a közösségi oldalakban és a legkeményebb kábítószerekben, és miért tiltják a nagy techcégek vezetői a saját gyerekeiknek az okostelefonok és az érintőképernyők használatát.

Képzeljük el, hogy egy totális kontrollra épülő rendszert szeretnénk, könnyen manipulálható, megfigyelhető és ellenőrizhető alattvalókkal – s ehhez létre akarnánk hozni egy olyan társadalmat, amelynek a tagjai folyamatosan kimerültek, figyelemzavarban szenvednek, képtelenek az elmélyült gondolkodásra, összetett szövegeket már nem olvasnak, memóriájuk leépült, tájékozódóképességük egyre rosszabb, empátiájuk eltűnt. Nos, írja Catherine Price amerikai újságíró, ha valaki ilyen világot szeretne, akkor nincs más dolga, mint okostelefont adni az emberek kezébe.

Okostelefon

Kokain, először

A 19. század végén egy bécsi neurológus – Sigmund Freud – egy serkentőszerrel kísérletezett. Az eredmények lázba hozták, az új szer feltöltötte őt energiával, s a menyasszonyának azt írta, depresszió és emésztési zavarok ellen is használja, „ragyogó sikerrel”. Ez a szer, amely Freudot elbűvölte, a kokain volt. Néhány évnek el kellett telnie, mire Freud belátta, hogy a kokain nem csodaszer, hanem veszélyes kábítószer, amely súlyos függőséget okoz.

Adam Alter, a New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora szerint ma ugyanígy rajongunk az okostelefonért és a legújabb technológiai vívmányokért, de nem tudjuk, ez az új típusú függőség hosszú távon hogyan torzítja el az embert.

Az okostelefonnal lehet fényképezni, híreket olvasni, zenét lejátszani, filmet nézni; letöltjük a megfelelő applikációt, és nincs szükségünk többé hőmérőre, térképre, GPS-re, jegyzetfüzetre, naptárra. Csodálatos találmány – és veszélyes is egyben.

Mit tudott Steve Jobs?

Amikor a könyv, a távíró, a telefon, a rádió majd a televízió megjelent, sokan akkor is a vészharangot kongatták – mégsem jött el a civilizációs apokalipszis. De vajon igaza volt-e Steve Jobsnak, az Apple társalapítójának, amikor úgy fogalmazott: az okostelefon más, mint az eddigiek.

S miért van az, hogy a nagy technológiai cégek vezetői nem adnak okos-eszközöket a gyermekeik kezébe? Mit tudhatott az okostelefonról Steve Jobs, hogy saját gyerekeinek megtiltotta a használatát, a Microsoft-alapító Bill Gates pedig miért döntött úgy, hogy náluk semmilyen képernyő nem lesz a gyerekszobában? A techguruk mintha a kábítószer-kereskedők alapszabályát követnék, amely szerint soha ne lődd azt az anyagot, amit árulsz. Miért van ez így?

A válasz a bizonytalansági tényezőben rejlik: nagy a kockázat. Mert kétségtelen, hogy az okostelefonnak vannak előnyei (lásd föntebb), de vannak kockázatai is. S egyelőre túl kevés idő telt el ahhoz, hogy fel tudnánk mérni, mekkorák ezek a kockázatok. Csak évek múlva látjuk majd, hogy a folyamatos okostelefon-használat milyen hatással van az emberi agyra. Sean Parker, a Facebook egykori vezető beosztású ügyvezetője ezt úgy fogalmazta meg: „Csak a jóisten tudja, mit tesznek a közösségi oldalak algoritmusai a gyermekeink agyával.”

Kísérleti nyulak

A technológiai cégek fejlesztőmérnökei rájöttek, hogy a digitális környezet kedvez a függőség kialakulásának. S ezt az adottságot igyekeznek maximálisan kihasználni. Szándékosan addiktívnak (függőséget okozónak) tervezik az okos-eszközöket. Úgy fejlesztik termékeiket, hogy nehéz legyen leszokni róluk. Meghekkelik az agyunkat.

Az addiktív alkalmazások – mint a Tik-Tok, a Facebook, az Instagram vagy a YouTube – csak arra várnak, hogy rákeressünk valamire, és abban a pillanatban hasonló tartalmak özönét zúdítják ránk az algoritmusok. A cél egyértelmű: ott tartani bennünket a képernyők előtt.

Okostelefon

A fejlesztők tesztek ezreit futtatják le, hogy megtudják, mely trükkök válnak be, és melyek nem; melyek azok a hanghatások, képtípusok, háttérszínek, amelyek lekötik a figyelmünket.

A közösségi média ilyen szempontból agy- és viselkedéskutató laboratóriumként működik. A kísérleti nyulak sajnos mi vagyunk. Azt is tesztelik rajtunk, hogy az adott hirdetést vagy tartalmat milyen színkombinációval kell tálalni nekünk, hogy hatásosabb legyen. Végigfuttatják előttünk például a kék szín 40 árnyalatát, és lemérik, hogy a figyelmünk hány másodpercig időzött egy-egy variánsnál. Mi persze erről mit sem tudunk, gyanútlanul szörfözünk a neten, görgetjük a hírfolyamot, miközben a „túloldalon” mérnökök és pszichológusok kutatócsoportjai elemzik a reakcióinkat, és azon dolgoznak, hogy minél addiktívabb virtuális felületeket tervezzenek.

Csapdában

Az 1960-as években csak néhány csapda között kellett manővereznünk, írja Adam Alter az Ellenállhatatlan című könyvében. Ilyen csapda volt az alkohol, a cigaretta és a nehezen hozzáférhető, drága kábítószerek. Ma már jóval több a veszélyforrás: ott a Facebook, az Instagram, a Tik-Tok, a pornóoldalak, az online kereskedelem – mind arra vár, hogy lépre csaljon bennünket.

Okostelefon

A legnagyobb techvállalkozások azon dolgoznak, hogy függőséget okozó termékeket és platformokat hozzanak létre. Ez az üzleti modelljük lényege. Központi eleme pedig a lájk. A közösségi oldalak így jutalmaznak bennünket. Lájk = dopaminlöket az agynak. Valamit mindig kapunk, de soha nem tudjuk biztosra, hogy mit. Lájkot, megosztást, érdekes cikket, mások fotóit. Ez adja a közösségi oldalak varázsát. A kiszámíthatatlanság. Ez ejt rabul bennünket, ezért görgetünk. S ha megérintünk egy-egy felkínált linket, megnyílik egy új oldal, ami azt az illúziót kelti bennünk, hogy mi irányítunk. Nem is tévedhetnénk nagyobbat.

A közösségi oldalak annyira addiktívak, hogy függővé vált felhasználóik agya ugyanolyan elváltozásokat mutat, mint a kábítószerfüggőké. Az internetfüggőséget elsőként Kínában nyilvánították betegséggé, s nevezték a tizenéveseket fenyegető „elsőszámú közegészségügyi veszélynek”.

Az okostelefon és mi

Tipikus jelenet: elővesszük a telefonunkat, hogy megnézzük, mennyi az idő. Aztán megnézzük a legfrissebb híreket, jön egy SMS, egy mail, egy értesítés – és másfél óra elteltével meglepődve tűnődünk el azon, mivel is ment el az idő.

A technológiai cégek célja éppen ez: rendeljük alá magunkat, lépjünk be a platformjaikra, és maradjunk is ott, minél tovább. S ahogy a kaszinókban nincs ablak, hogy a szerencsejátékosok ne érzékeljék az idő múlását, a közösségi oldalak is éppen így próbálják megszüntetni az időérzékelésünket.

Mennyi időt töltünk valójában az okostelefonunkkal? Egy friss felmérés szerint átlagban napi 5 órát. Ez sok vagy kevés? Rengeteg! Ha összeadjuk a napi 5 órákat, az jön ki, hogy egy évben 76 napot töltünk a telefonunk nézegetésével. Elképesztő szám. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy naponta 7 órát alszunk, akkor ez olyan, mintha egy évben 107 napon át (három és fél hónap!) mást sem csinálnánk, csak ébredéstől elalvásig az okostelefonunk képernyőjét bámulnánk, megszakítás nélkül.

Okostelefon

Vagyis azok a fiatalok, akik már a digitális világban születtek, s akiket a szakirodalom „digitális bennszülötteknek” nevez, jó eséllyel életük egy komoly hányadát – növekvő számokról lévén szó akár a harmadát is – az okostelefonjuk képernyőjének nézésével töltik majd.

A szülők felelőssége

De mi van azzal, aki menekülne a techfüggőség elől, és szeretne kiszállni? Megteheti? Az alkoholista, aki le akar szokni az italról, elkerüli a kocsmát. De az internetfüggő, aki le akar szokni, hogyan kerülje el az internetet? Kivonulhat-e Robinsonként egy digitális társadalmon kívüli helyre? Van ilyen hely egyáltalán? Van olyan munkakör, ahol nincs se internetre, se számítógépre, se e-mailes ügyintézésre nincs szükség?

A függőséget okozó technológia a mindennapjaink részévé vált. Annyit tehetünk, hogy gyermekeinket megpróbáljuk képernyőtudatos életre nevelni. Amihez elsősorban az kell, hogy mi, szülők is felelősen használjuk az okostelefont, ismerjük a mértéket, s ne azzal teljen otthon az időnk, hogy családi körben is egyfolytában a telefonunkat nézzük.

Okostelefon

Mert hiába vesz körül bennünket a való világ, a valódi érzelmek, a hús-vér emberek, egy függőnek már nehéz elszakadnia az okostelefon által kínált virtuális világtól, amely tökéletesebb, színesebb és fájdalommentesebb is, mint a valóság.

Vajon végig tudunk-e még nézni egy focimeccset vagy egy mozifilmet anélkül, hogy a telefonunkat nyomogatnánk? Képesek vagyunk-e hosszan beszélgetni valakivel anélkül, hogy közben többször is leellenőriznénk a telefonunkat, nem érkezett-e üzenetünk vagy e-mailünk? (Az egyik legmeredekebb statisztikai adat: az amerikai felnőttek csaknem fele szex közben is ránéz a telefonjára.)

Okostelefon

Kokain, másodszor

A képernyő komoly veszélyforrást jelent a fejlődő gyermeki elmére. Nemcsak a tévéképernyő, hanem a laptop, a tablet, az okostelefon képernyője is.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerek nem nézhet mesét a tévében. Nézhet, de szülő odafigyelő jelenlétében kellene néznie – hogy ha a gyereknek kérdése lenne a látottakkal kapcsolatban, válaszolni tudjunk. Régen rossz, ha a tévé csak az elektronikus bébiszitter szerepét tölti be, és azért kapcsoljuk be a gyereknek, hogy lekösse a figyelmét.

Ennél már csak az a rosszabb, ha okostelefont veszünk a kiskorú gyerekünknek – a pszichológusok szerint ez olyan, mintha kokaint vennénk nekik. Az agyfiziológiai vizsgálatok során ugyanis az derült ki, hogy az okostelefon éppen olyan függőséget alakít ki bennünk, mint a kokain.

Digitális detox

Az lenne az üdvös, ha a képernyőidőt még a tizenévesek esetében is napi legfeljebb 2 órára korlátoznánk. A gyerekeknek szükségük van az alvásra, a testmozgásra, a friss levegőre, a családdal töltött időre – és arra is, hogy folyamatosan használják a fantáziájukat, és ne csak a készen gyártott élmények passzív fogyasztói legyenek.

S mivel a gyermekeink számára mi jelentjük a mintát, nekünk kellene példát mutatnunk. Húzni egy éles határvonalat, és elkülöníteni egymástól az online és az offline életünket, és megpróbálni értelmesen („fenntartható módon”) használni a modern technológiát.

Digitális detox

- Dr. Devorah Heitner: Képernyőtudatos család – Hogyan neveljünk digitális bennszülöttekből digitális írástudókat? Fordította: Weisz Böbe. HVG Könyvek, 2018

- Catherine Price: Digitális detox – Győzd le a mobilfüggőséget. Fordította: Gyárfás Vera. Libri, 2018)

Az is hasznos, ha a gyermekeinkkel megbeszéljük a napi időbeosztást, és tisztázzuk, hogy mivel mennyi időt tölthetnek. Próbáljuk ki azt, hogy a közös családi étkezéseket nem szakítjuk félbe a beérkező telefonhívások miatt, vagy hogy nem kapkodunk a telefonunk után minden pillanatban, amikor az pittyen egyet. Este pedig vigyük ki a szobánkból a telefonunkat.

A szakértők azt javasolják, a digitális detoxot kezdjük kis lépésekkel: ne engedélyezzük a különféle applikációknak, hogy értesítést küldjenek nekünk. Mert amint jelzi a telefonunk, hogy üzenetünk érkezett, az agyunk máris arra fókuszál. Változtassunk ezen, vegyük át az irányítást, mi döntsünk arról, hogy mi érdekel bennünket és mi nem, mit akarunk megnézni és mit nem – és próbáljuk elérni azt az állapotot, amikor már mi tartjuk kézben az okostelefont, s nem az okostelefon tart kézben bennünket.

Okostelefon

- Ian Douglas: Megbetegít-e a modern technológia? Fordította: Bartók Imre. Scolar, 2020

TUDTA?

Rákot okoz az okostelefon?

A leghitelesebb válasz erre a kérdésre az, hogy nem tudjuk. Még nem nőtt föl az a generáció, amely napi rendszerességgel használja ezeket az eszközöket, márpedig a káros dózisú sugárzás következtében kialakuló tumorok általában csak egy-két évtizeddel később jelentkeznek.

Másrészt pedig: a technológiai eszközök kereskedelmi termékek, s ha a használatuknak volnának is egészségügyi kockázatai, ezt a felhasználók tudnák meg utoljára. Így volt ez azzal is, hogy a dohányzás rákot okoz: a dohánygyártó cégek már évek óta tudták ezt, de nem hozták nyilvánosságra, hogy az információ ne rontsa az üzletet.

A technológiától való félelem (technofóbia) nem újkeletű, az észak-angliai iparvidéken a ludditák már az 1800-as évek elején kalapácsokkal zúzták össze a gépeket. A géprombolók mai utódai 5G-s adótornyokat rongálnak meg, mert úgy gondolják, a mobilhálózatnak egészségkárosító hatása van, és sokan tartanak attól, hogy az okostelefonok és a WIFI-routerek is rákot okozhatnak. A Megbetegít-e a modern technológia? című könyv szerzője, Ian Douglas brit újságíró tételesen cáfolja ezeket az aggályokat.

De hogy a modern technológia veszélytelen lenne az egészségünkre, az azért nem állítható. Régen sokkal többen jártak gyalog a munkahelyükre, ahol – az irodai alkalmazottakat kivéve – általában egész nap mozgásban voltak. Ma már nemcsak a közlekedés, hanem a munkavégzés is kevesebb fizikai aktivitást igényel, a bevásárlásról, a banki ügyintézésről vagy a baráti csevegésről nem is beszélve – ezek többsége már az online térben történik.

A közösségi oldalak addiktív hatása a felelős a krónikus alváshiányért is. A felnőttek 60%-a tartja maga mellett a telefonját éjszaka – elalvás előtt pedig még „utoljára” rápillant a Facebookra, lájkol ezt-azt, böngészget egy kicsit, s az így eltöltött időt az alvásidőből rabolja el. Ráadásul az okostelefonok által kibocsájtott kék fény serkentő hatású, a közösségi oldalakon végzett interaktív tevékenységeink (csevegés, kommentelés) pedig fokozzák a stresszt, alaposan rontva ezáltal az alvás minőségét – pedig ez kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából, testünk ugyanis alvás közben regenerálódik.

Ülő életmód, 0–24-ben végzett online munka, folyamatos stressz, krónikus alváshiány, kevés mozgás, sportolás helyett passzív sportfogyasztás, s hozzá egy online végezhető hobbi (filmnézés, póker, számítógépes játék) – a legtöbb ember ilyen életet él. Ez azonban egyenes út a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák és a stroke felé.

Mi az a digitális demencia? Hogyan változtatta meg a képernyő az olvasási szokásainkat? Mit tett a memóriánkkal a Google? Feláldoztuk-e a multitasking oltárán az elmélyült gondolkodást? Butább-e az ember, mint volt száz éve? Erről lesz szó sorozatunk következő részében – tartsanak velünk!

*

A cikk a nyomtatott Vasárnap 2022/19. számában jelent meg.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?