Primadonna a börtönben

A két háború közti időszak talán legnagyobb magyar női szupersztárja. Fedák Sári színésznőként is politikai tényező volt, két rendszer is börtönbe záratta. Ma celebként írnának róla a bulvárlapok. Egy átlagos mai celebnél azonban többet tett azért, hogy nemzedékekkel később is emlegessék a nevét.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. április 13. 01:03

Nemcsak azért, mert három évig egy ismert író, Molnár Ferenc felesége volt, hanem azért is, mert hat nyelven beszélt, végigturnézta Európát és az USA-t, s még az operettbe is új színt vitt.

 

Sári mint János vitéz

Beregszászon született 1879-ben, Rákosi Szidi színiiskoláját 1899-ben végezte el. Az első darab, amelyben játszott, a Magyar Színházban a Gésák volt. 1900-tól fellépett Pozsonyban, majd nagyon gyorsan nagyon sok magyarországi és külföldi színpadra eljutott. Hat nyelven beszélt, így szerepelt Bécs mellett Berlinben, Párizsban, Londonban is. Bár a hangját nem tartották sokra, színpadi jelenlétéért, eredeti, temperamentumos fellépéséért és humoráért nagyon megszerették, és kora első számú primadonnájaként ünnepelték. Szerény jelzőket nem igazán kapott, de ő maga sem a szerénységével vált ismertté, hiszen óriási szereplési vágy jellemezte. Emellett a kortársak szerint nagyon kritikus volt saját magával. Egyébként leginkább Zsazsa néven emlegették, idős korában Zsazsa néniként. Amikor Gábor Zsazsa 1917-ben megszületett, édesanyja az ünnepelt színésznő, Fedák Sári iránti tiszteletből nevezte el Sárinak és kezdte el Zsazsának becézni. Nagy sikerei közül talán az első az 1904-es János vitéz volt, Kacsóh Pongrác daljátéka a Király Színházban. A siker nagyon kétséges volt, már annak is örültek volna, ha a darab húsz előadást megér. Viszont merészet léptek: János vitéz szerepét Fedák Sárival játszatták, férfiruhában. Ő persze temperamentumával és humorával megoldotta a szerepet, a színházban pedig ujjongtak, hogy százszor is elő fogják adni a darabot. Végül Zsazsa több mint ötszázszor játszotta.

 

Sári, a vörös agitátor

Pályáját a folyamatos reflektorfény mellett a rosszindulatú pletykák is végigkísérték, melyek alól ugyan többnyire tisztázta magát, de végül már ez sem volt elég. Kezdjük ott, hogy a kor elvárta a népszerű művészektől, hogy a közérdekért is működjenek közre, magyarul mondva, adják nevüket és arcukat az aktuális politikai irányvonalhoz, így buzdítva a polgárokat hazafias magatartásra, katonáskodásra, ellenállásra. Csakhogy a 20. század első felében Magyarországon jó néhány politikai rendszerváltás is végbement, egyes művészeknek pedig nem volt választásuk. Így járt Fedák Sári is, aki az első világháború idején még hazafias érzelmű hadikórházi ápolónőként pózolt a lapokban, a Monarchia bukása után, a Tanácsköztársaság megalakulásakor, 1919 áprilisában pedig telefont kapott Szamuely Tibortól: a népbiztoshelyettes megfenyegette, hogy ha nem adja arcát a vöröskatonaság sorozási kampányához, könnyen lakás nélkül maradhat. Így készült egy fénykép, melyen a primadonna Kun Béláék katonái mellett mosolyog.

 

Sári, az élő legenda

A Tanácsköztársaság hamar megbukott, a művésznő pedig jobbnak látta, ha Bécsbe menekül. Ez kevésnek bizonyult, ugyanis az emigránsok felismerték, pletykákat kezdtek terjeszteni róla, és fel is jelentették. Néhány napra le is tartóztatta a rendőrség, de miután barátai tisztázták, kiengedte őt. Budapestre visszatérve bíróságra vitte az ügyét. Felmentették, megállapítva, hogy önszántából sosem működött együtt a kommunistákkal.

Következtek legboldogabb évei, melyekben élő legendaként tisztelték, és sikert sikerre halmozott. Végigturnézta például az amerikás magyarok városait, és számtalan művészanekdota szereplője lett. Ezeknek jó része férjéhez, Molnár Ferenchez kötődik, s ma már elég nehéz kimutatni, melyiknek van valóságalapja. Az íróval 1922-ben kötött házasságot, és 1926-ban váltak el. Már a házasságkötés előtt is együtt éltek, a frontra küldött levelek közül az egyikben a színésznő ezt írta a haditudósítóként távol levő Molnárnak: „Én nem bánom, hogy összeszidsz, mert rendszerint neked van igazad. Hogy azután hazajössz és adsz nekem jobbról is, balról is egyet, az megint rendben van. Akkor is szeretlek.” Egyikük sem volt könnyű eset vagy épp a hűség és az alkalmazkodás mintapéldája. Molnár egy anekdota szerint nem jött zavarba, amikor szembesítették a pletykával, hogy Sári fűvel-fával megcsalta: „Mindenkivel lefeküdt? De pénzért csak velem hált!”

 

„Nem ereszt a politika”

Teljesen idegen azért nem volt tőle a politika és a közélet, hiszen a két háború közt a Nemzeti Egység Pártja pestszentlőrinci női szervezetének vezetője volt. 1940-től az Új Magyar Színház vezető színésznője. 1944 őszén már a menekülést fontolgatja, ismerőse szólt, hogy a nyilasok átveszik a hatalmat, és egyesek még emlékeznek az 1919-es esetre, amikor ő a vörös katonákkal fényképezkedett. Hogy azóta ki mit bizonyított, az már nem érdekelt senkit. Végül Sopronba került, az ottani színházhoz, s egy bombatalálat majdnem megölte. Bécsbe ment tovább, rádiós műsorvezetőnek, majd az oroszok közeledtével még tovább, egy menekülteket szállító dunai hajón, Németország felé. Az amerikaiak által megszállt német területen a háború végén egy ideig angolul játszott a katonáknak, s azok már amerikai turnét szerveztek volna neki. A rövid vidám időszak után Magyarország kérte a kiadatását, és repülővel hozták őt haza volt miniszterelnökökkel és nyilas miniszterekkel, egyedüli nőként. Ekkor még azt hitte, tisztázza magát, hiszen a nyilasoknak kommunista volt; nem sejtette, hogy a kommunisták majd nyilast látnak benne. Maga Péter Gábor hallgatta ki az Andrássy úton, majd a Gyűjtőfogházba került azok mellé a nyilas politikusok mellé, akik elől néhány éve még menekült.

 

Operett a bíróságon

A nyilvánosság és a sajtó sztárként tekintett Zsazsa nénire akkor is, amikor a perét lefolytatták. Naponta jelentek meg róla gúnyos karikatúrák a Ludas Matyiban, a tárgyalásain pedig egymást taposták az érdeklődők. „Megnyugtathatom: ha én uszítottam volna, attól hangos lett volna fél Európa” – mondta a nyilasokkal való szövetkezés vádjára a bíróságon, ahová saját ügyvédet nem választhatott. Közben azt is megtudta, hogy egyik legjobb barátnője jelentette fel. Hiába állt a vád gyenge lábakon, hiába kérték nagy nevek a felmentését, nyolc hónapi börtönt le kellett töltenie, foglalkozásától is eltiltották. Szabadulása után Nyíregyházára költözött komornájával, de abból a házból is kitették, mert államosította a szövetkezet. Kiutaltak neki egy apró, düledező falusi házat. Néha kijött egy ávós, és helyzetjelentést írt róla, az is megesett, hogy tőle magától kérdezte meg a tiszt az utcán, hol lakik a Fedák Sári. 1955-ben felkérték Csiky Gergely A nagymama című drámájának főszerepére, készült is rá, de hirtelen meghalt. Egyesek szerint betegség miatt, mások szerint Honthy Hanna járt közben, hogy visszavonják a szerepre való felkérését.

 

 

Elvarázsolta Adyt

Ady Endre még nagyváradi éveiben, a századelőn írt a fiatal Fedák Sáriról, nem kevesebbet, mint hogy a fiatal színésznő fittyet hány minden szabályra és elvárásra, ami a magyar kulisszákat eddig egyben tartotta. „Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. (…) Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.”

 

 

 

 

Önnek ajánljuk
Frissítve

Kočner rács mögött marad

Megszüntették a sürgősségi betegellátást Léván

Az olcsó ukrán baromfi kiszorítja a hazai húst

Az SaS szerint a Gorilla-iratok megsemmisítése bűncselekmény lenne

Két hajléktalan életét követelte a hideg Pozsonyban

Tükör helyett kamerákkal ellátott Lexus

Legfrissebb galériák
Olvasta már?