Pánik? Ijedtség?

Bolemant Éva

2019. február 8. 09:15

Nelli gyakran utazik külföldön élő barátnőjéhez, általában repülőgéppel. Olyankor kirándulnak, autóval, busszal. Legutóbb is megegyeztek, hogy elmennek együtt egy mindkettőjük számára idegen városba. Megrendelték a repülőjegyeket, Nelli csomagolt, készült. Felhívta egy régi pozsonyi barátnőjét, hogy vigye ki a repülőtérre. Minden a terv szerint haladt. Nelli vonattal érkezett a fővárosba, Kati barátnője már várta, megebédeltek, majd eljött az idő, amikor a reptérre kellett indulni. Ekkor Nelli különféle indokokat talált ki, mígnem Kati szólt, hogy ha nem indulnak el azonnal, le fogja késni a gépet. Amikor Kati kocsijához értek, furcsa dolog történt. Nelli légzése felgyorsult, gyorsan kapkodta a levegőt, sírni kezdett, és Katit okolta azért, hogy repülnie kell. Nem tudta megmondani miért, de azt hajtogatta, hogy ő nem tud beszállni a repülőgépbe, és nem is akar elutazni. A szóáradat lassan hisztérikus sírásba és jajveszékelésbe ment át. Kati döbbenten állt az autója mellett Nelli bőröndjével a kezében. Nem értette a helyzetet, régóta ismerte Nellit, soha nem látta ilyennek.

„Mi történik velem?”

A gép indulásának ideje vészesen közeledett, Kati nem igazán tudta, mi lenne a jó megoldás. Felajánlotta, hogy menjenek ki a reptérre, közben arra gondolt, hátha addig megnyugszik a lány, és mégis elrepül. Hiszen a jegyet, a szállást kifizették már. Nelli nem volt hajlandó beszállni az autóba. A hisztérikus sírás folytatódott, fokozódott, csak akkor csendesedett, amikor Kati azt mondta, menjenek vissza a lakásba. Ott Nelli félrehúzódott, lassan megnyugodott, de nem tudott magyarázatot adni viselkedésére. Csak annyit mondott, félt, hogy nem fogja várni senki. Kati tudja, hogy Nelli azóta járt a barátnőjénél, viszont Katitól többet nem kért segítséget, egyedül oldotta meg a reptérre jutást. Mintha szégyellte volna a történteket, többé nem akart róla beszélni sem.

Éljünk félelmek nélkül!

A félelmekkel, fóbiákkal küzdőket vizsgálva a szakirodalom megállapította, hogy a kezelések a legtöbb érintettnek segítenek. Ehhez azonban fel kellene ismerni a félelmeinket és szembenézni velük, segítséget kérni.

Nelli nem hajlandó beszélni a történtekről, főleg nem Katival, aki látta őt ilyen helyzetben. Kati a történtek után biztos abban, hogy Nelli életében állandóan jelen van az aggódás, a szorongás, de úgy tesz, mintha minden rendben volna. Pedig fontos volna a segítségkérés, ahogy mindenkinek, aki a félelmeivel küzd, hiszen az nemcsak őket érinti, hanem a környezetüket, családjukat, szeretteiket is. A szakemberek szerint a félelem érzete nemcsak akkor alakul ki, amikor mi magunk éltük át, hanem akkor is, ha ezt egy közeli személynél megfigyeltük, megtanultuk.

Napjainkban a szakemberek által felkínált segítő módszerek közül biztosan találunk számunkra megfelelőt. Éljünk félelmek nélkül!

A teljes írás a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Szenzáció: a magyarok legyőzték a vb-ezüstérmest

Elhunyt Keszegh István tanár

Emésztőgödörbe esett egy kisfiú, mentőhelikoptert kellett riasztani

Wales egy korai góllal legyőzte Szlovákiát

Megmentenék a liberális demokráciát az új politikai vállalkozások

Kikötött Norvégiában a bajba jutott Viking Sky luxushajó

Legfrissebb galériák
Olvasta már?