Önök írták

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a megváltozott címünkre: Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava, vagy a vasarnap@vasarnap.com elektronikus címre. A közlésre érdemes levelek beérkezés vagy téma szerint és szerkesztve jelennek meg! Legyen eredményes a következő hetünk is!
Vasárnap

2019. november 26. 09:15

f

November 17.

Három évtizede már, hogy a közép-európai események révén az emberek az akkori hazánkban, Csehszlovákiában is ráébredtek, a történelemben mindig az történik, aminek meg kell történnie. Amikor viszont ölükbe hullt a lehetőség, érdemben nem tudtak vele mit kezdeni. Így kerültek a régi rendszerből a karizmatikusnak hitt kommunisták is rövid időre az ország vezetésébe. Már 1989 decemberében szabad út nyílt Nyugat-Európa felé, nem volt szükség vízumra, így sok ember először fedezte fel valójában Európát, és szembekerült azzal, hogy létezik demokrácia, amely igazi állampolgárrá teszi az embert. Az ország új társadalmi rendszerre való áttérése nem volt zökkenőmentes, de vérontás nélkül történt. A nagy eufória idővel alábbhagyott, az új realitások megváltoztatták az ország helyzetét. Keveredtek a múltból örökölt különbségek és ellentmondások a valós helyzettel. Nem beszélve arról, hogy idővel felütötte fejét a politikai maffia. Manapság hullámzó a hangulat az országban. Lehet, hogy valamilyen figyelemfelkeltő intézkedés megszólítja a billegő választókat, akik hezitálnak: bekapcsolódni, vagy sem. Egyes miniszterek (valós és nem vélt) korrupciós döntésének árát eddig mindig a nép fizette meg. Szlovákia nem volt képes az eltelt időszakban megteremteni a demokráciának azt a szintjét, amelyet az emberi-társadalmi fejlettség megérdemelt volna. Ideje lenne tüzetesen áttekinteni a 89 utáni múltat, és kielemezni, hogy az eltelt időszakban az ország vezetése mit tett rosszul, miben hibázott, és milyen végzetes következményekkel járt a nem várt körülmények összjátéka. Ebben az analízisben nagy szerepet kaphatnak az új arcok, a fiatal politikusok, akiket nem terhel a múlt. Ám a változáshoz a modern, fejlett világ normális felfogásában egy nagy formátumú, korrupciómentes politikusra lenne szükség. Kell, hogy domináljanak az erkölcsi értékek, és új alapokra helyeződjön a hatalmon lévők politikai gondolkodása. Ma, amikor a vasfüggöny és a falak végleg a múltéi lettek, megérdemli a lakosság, hogy új mederbe terelődjön az ország irányítása. Tudom, az igazi demokrácia kínok között születik, és működéséhez szükséges olyan új jogrend, melynek nélkülözhetetlen feltétele, hogy mindenki számára egyformán legyen érvényes. Jövőre újra választunk, a döntés a nép kezében van.

Szabó István, Kassa

 

Harminc ezüstpénz, az hány euró?

A kortárs hazai magyar költők nevével országos lapjainkban még csak találkozunk, ám verseikkel nem. Még az Új Nőben sem. Talán mégis Szalatnai Rezsőnek volt igaza, és a szlovák Ján Smreknek? Mindketten egybehangzóan vallották, hogy az izmusok túlburjánzása által a nagyközönség megszűnik olvasni a verset. Nincs rá se ideje, se idege, hogy azokat megfejtse. Ez is „öngól”, ám most nem erről szeretnék írni. Tompa Mihály A gólyához című versének két sorát mondogatom magamban: Nehogy ki távol sír e nemzeten, Megutálni is kénytelen legyen! Bűnös gondolat, de én – napjaink tragikomédiáját figyelemmel kísérve – a „távol” szót az „itthon” szóval helyettesíteném. Publikálási lehetőségek hiányában kérem, hogy az alábbi két versemet kedves lapunk, a Vasárnap olvasói levelei között legyenek szívesek közölni.

 

Találós kérdés

Egy nyelven beszélnek,

egymást mégsem értik,

szívük-lelkük örül,

ha egymást megsértik.

Tudod-e, kik azok?

Tudom: a …….. .

 

Én uram, Istenem!

Egyre csak marják, marják egymást,

s másokkal szemben alulmaradnak.

Én uram, Istenem, hát ez,

hát ez a sorsa a magyarnak?

 

Mikor tanul már ez a nemzet,

mikor lesz egy szív és egy a lélek?

Én uram, Istenem, hát ez,

hát ez már örök magyar vétek?!

Gágyor József, Tallós

 

A hazatérés

A TERRA – Mátyusföldi Magyar Nyelvű Havilap 2019. októberi számában olvasom a Csemadok mellékletében, hogy a legutóbbi területi konferencia határozata alapján Kismácsédon és Zsigárdon regionális ünnepségeken tisztelgünk az 56-os forradalom és népfelkelés hősei előtt, és emlékezünk a deportálás és lakosságcsere keretében meghurcoltakra. Ez késztetett engem, hogy tollat ragadjak, és megírjam, hiszen családunkat éppen Kismácsédról, szó szerint elhurcolták 1953-ban. Az 50-es évek kezdete a szövetkezetesítés évei voltak. Az agitátorok arra buzdították a falusi parasztembereket, hogy földjeiket adják be a közösbe. Ha rábeszéléssel nem ment, megfélemlítéssel próbálkoztak. Akit úgy sem tudtak megtörni, azt a rendszer ellenségévé kikiáltva bebörtönözték, családját földönfutóvá tették. Ez történt a mi családunkkal is. Nagyapám 74 évesen négy hónapot raboskodott a pozsonyi kerületi börtönben. A börtönből szabadulva továbbra is visszautasította a szövetkezetbe való belépését, ezért örökre kitiltották a Nyugat-szlovákiai kerületből, családjával együtt. Történt ez 1953. június 30-án. Hajnali fél négykor bekopogott hozzánk két egyén rendőri kísérettel, és amikor a falu népe felébredt, mi már egy teherautóra rakva úton voltunk. Az új lakcímünk Henčov, okr. Jihlava, pošta Velký Beranov. Nagyapán gyorsan bekövetkezett halála után kértük visszatérésünket a szülőföldünkre, a köztársasági elnöknek címezve levelünket. Végül is kegyelmet kaptunk, így jöhettünk vissza 1954 őszén. Sajnos, nem Kismácsédra, mivel a falu vezetősége nem adta beleegyezését. Így hát a szomszéd községbe, Diószegre mentünk apai nagyszüleim házába, ahol a keresztszüleim is laktak. A családi házunkat (Kismácsédon) 1960. július 8-án kaptuk vissza nagyon rossz állapotban. Mindaddig Magyarországról áttelepült családok lakták, bitorolták, és a gazdasági épületeket a szövetkezet használta gabona és műtrágya tárolására.

Egyedüli túlélője vagyok ennek a borzalomnak, amit még 65 év után sem tudok feldolgozni. Nagyapámnak sajnos nem adatott meg, hogy otthoni földben nyugodjon, egy német temetőben fekszik Jihlaván, Csehországban.

Családunknak sorsa a kommunizmus gyászos mementója.

Óváriné Varjú Mária

 

Megemlékezés

Október 7-ét mutat a naptár. Az andódi kultúrház nagyterme megtelt, hogy közösen emlékezzünk a Theatrum Hungaricum ifjúsági színházzal az aradi vértanúkról. A jelenlevőket Andód község polgármestere, Puss Péter üdvözölte, majd az Aranykalász éneklőcsoport Puss Anna karvezetővel elénekelte az aradi vártömlöcről szóló szomorú dalt. A Rencz Antal rendezte előadás által betekintést kaptunk a szomorú, történelmi jelentőségű 1849. október 5–6-i eseményekbe.

Czuczorné Kis Irén, Andód

 

Városunk nagy szülöttje

Október első vasárnapján emlékeztünk meg városunk szülöttjéről, Kherndl Antal neves mérnökről, műegyetemi tanárról, halálának 100. évfordulóján. Zselízen született 1842. május 10-én, meghalt Budapesten 1919. október 7-én. A magyar technika jeles úttörői közé tartozott. Középiskolai tanulmányait a budai főreáliskolában végezte, itt érettségizett 1859-ben. Ezután egy évig a budai műegyetemnek volt hallgatója. Tanulmányait Karlsruhéban folytatta a gépészmérnöki karon, majd a zürichi műegyetem mérnöki karán szerzett oklevelet 1864-ben, utána fél évet ott töltött, Carl Culmann professzor, a grafosztatika (grafikus eljárási módszer az építmények egyensúlyát meghatározó erők megállapítására) megalapítója maga mellé vette munkatársul. Culmann professzor döntő hatással volt a fiatal Kherndl Antalra, megszabta tudományos munkássága irányvonalát. Kezdő mérnökként 1865-ben Badenben az államvasutak szolgálatába lépett, részt vett a heidelberg–heilbronni vasút előmunkálataiban, vashidak tervezésével és költségvetésével foglalkozott. 1866 nyarán Zürich műszaki hivatalába lépett, ahol a város számára építendő új vízvezeték és csatornázás tervezésével volt elfoglalva. Hazatérése után, 25 éves korában, kinevezték a budai műegyetem tanárává. Ebben a minősítésében út- és vízépítéstant, hídépítéstant és grafosztatikát is oktatott. Az 1874–1877-es években a mérnöki és építési kar dékánja volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1884-ben levelező, majd 1898-ban rendes tagjai sorába választotta. Egyik alapító tagja, majd 1868–69-ben főtitkára volt az 1867-ben életre hívott Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Az egylet Közlönyében jelent meg legtöbb tanulmánya. Állandó tagja volt a szakminisztériumokban működő műszaki tanácsadó testületnek, több szakmai díjat kapott.

Tudományos munkásságának gerincét a grafosztatika és a hídépítés elméletének kidolgozása képezi. Fő művének, a Tartók grafosztatikájának csak első kötete jelent meg, a második kötet kéziratát is elkészítette, de halála megakadályozta megjelenését. Bár professzorsága idején nem vállalt tervező munkát, a budapesti Duna-hidak építésében az ő szava döntő súllyal bírt. Az Erzsébet híd tervezéséhez az ő merevített lánctartókra vonatkozó elmélete szolgáltatta a méretezés alapjait.

Kherndl Antal síremléke a Farkasréti temetőben van, sírfelirata tanulságul az utókornak szól: „Élete munkája, nemes lelkülete örök példaadás!” Városunk méltón őrzi a híres mérnök és tanár, Kherndl Antal emlékét, utcát is elneveztünk róla, és a főtéren áll mellszobra.

Feldolgozta: Nyustyin Ferenc, Zselíz

 

Könyvadomány Újvidékre

Október 13-án az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatója, Nagy Margit fogadta a Dunaszerdahelyről érkezett nyugalmazott szakközépiskolai igazgatónőt, Molnár Ilonát, aki közel 300 szépirodalmi könyvét hozta el és ajándékozta a diákotthonnak. Az újvidéki igazgató asszony elmondta, hogy az Apáczai Diákotthon még ez évben fogadni tudja és várja azokat a diákokat, akik beszélik a magyar nyelvet. Az otthon célja, hogy családias, kényelmes körülményeket biztosítson azoknak a magyar fiataloknak, akik egész Vajdaságból érkeznek Újvidékre tanulni. A diákotthon könyvtára is a rendelkezésükre áll. Reméljük, ezzel is segítjük a vajdasági fiatalok otthon maradását. A találkozó létrejöttéhez hozzájárult a Rákóczi Szövetség is, mely a szállítási költséget térítette.

Molnár Ilona, Dunaszerdahely

 

Kedves Vasárnap!

Azt már sokan tudják rólam, hogy nagyon szeretek olvasni. Újságot, könyvet, ajánlókat. Kedvencem a Vasárnap. A Hétrevaló rovatban mindig elolvasom a jeles napokat is, de valahogy idáig nem jöttem rá, mikor van a sajtó napja. Kívánok önöknek jó egészséget, sok témát és még több olvasót, előfizetőt!

Dorók Erzsébet, Nagydaróc

 

Kedves Dorók Erzsébet!

A magyar sajtó napja március 15-én van, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta jegyzik a magyar sajtó napjaként is.

A sajtószabadság világnapja pedig 1991-től május 3-án. Az ENSZ kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon jelenik meg több felmérés és jelentés a média szabadságának aktuális helyzetéről.

A szerk.

Kedves Olvasóink!

Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a megváltozott címünkre: Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava, vagy a vasarnap@vasarnap.com elektronikus címre. A közlésre érdemes levelek beérkezés vagy téma szerint és szerkesztve jelennek meg!

Legyen eredményes a következő hetünk is!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Még nem tudni, lebontják-e a felrobbant lakóházat

Híd-lista: politikusoktól egészen a nyugdíjasokig

Újabb halottak Pozsony belvárosában – ezúttal férfiak

Ruszó Tibor bejutott az X-Faktor döntőjébe

Trump finoman megfenyegette Kim Dzsong Unt

A kedvenc a legjobb európai film

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.