Önök írták

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a megváltozott címünkre: Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava, vagy a vasarnap@vasarnap.com elektronikus címre. A közlésre érdemes levelek beérkezés vagy téma szerint és szerkesztve jelennek meg! Legyen eredményes a következő hetünk is!
Vasárnap

2019. március 10. 09:15

Megnyílt a világ első Márai-múzeuma

Kassán gyarapodott a múzeumok száma, január 22-én, a magyar kultúra napján ugyanis sor került a világ első Márai-emlékmúzeumának ünnepélyes megnyitására, az író egykori kassai lakóházában, amelyben 1913 és 1932 között élt a család. A Csemadok kassai városi választmánya és a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezésében, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével jött létre a Márai-házban, amelyet a magyar kormány mintegy 160 millió forintos támogatásával vásároltak meg. Az ünnepségen Dégner Lilla, a kassai Thália Színház művésznője elénekelte Márai Planéta című versét, melyet Biller Irén kassai művésznő számára írt, majd Köteles Szabolcs, a Csemadok helyi elnöke köszöntötte a jelenlevőket, és megköszönte a Jáky családnak, hogy a Grosschmid család bútorai visszatértek Kassára, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak a segítséget, a lakóknak pedig, hogy tűrniük kell a házban tartó munkálatokat.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy csak közösen maradhatunk meg, tehát összefogásra van szükség. Most a magyar és a szlovák kormány összefogásának köszönhetően Márai visszatért szülőházába. Majd név szerint köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az emlékmúzeum létrejöttéhez. Rigó Konrád, a szlovák kulturális minisztérium államtitkára érdekes kétnyelvű, szlovák–magyar beszédet tartott, kihangsúlyozva Márai polgárságát, a szabadságszeretetét, azt, hogy nem tűrte az ideológiai deformációkat. Megjegyezte azt is, hogy a Kalligram Kiadó eddig 17 Márai-művet adott ki szlovákul. Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy Márai mint európai polgár nem élhette meg az Európai Uniót, nekünk ezért is sokat kell tennünk a gyűlölet ellen, és abban kell hinnünk, amiben Márai is hitt.

A budapesti Jáky Judit a család nevében mondott köszönetet. Többek között a jelen lévő Rudolf Schuster hajdani köztársasági elnöknek, aki édesapjával, Jáky Jánossal együtt kezdte a tervezgetést egy Máraival kapcsolatos tárlat megvalósításában. Ebben Kolár Péter is részt vállalt, aki sajnos szintén nem lehetett már körünkben. Márai édesapja az ő dédapja volt, ha ezt most láthatná, annyit mondana: „Na, gyerekek, ez szép munka volt!” Ezután Köteles, Potápi, Rigó és Panis közösen átvágták a szalagot, megnyílt tehát a világ első és egyetlen Márai-múzeuma! Kassa szép ajándékot kapott, köszönet érte mindenkinek, aki ebben részt vett.

Buday Ernő, Kassa

 

Ad Kórházi nyelvvizsga magyaroknak

Bizony, gyakran tapasztalni, hogy Szlovákia vegyesen lakott déli területein a kórházakban a személyzet nem vagy csak ritkán beszéli a magyar nyelvet. A szlovák nemzetgyűlésnek törvénymódosítást kellene elfogadnia. Hasonlóan, mint a vasúti táblákkal kapcsolatban történt. Dél-Szlovákia minden kórházának minden osztályán legyen olyan orvos és egészségügyi nővér, aki beszéli a magyar nyelvet is. Sőt úgy lenne a legjobb, ha mindig lehetne szolgálatban két nyelven beszélő nővér és orvos is. Ez a megoldás nagyon nagy segítség lenne az idősebb magyar nemzetiségű betegeknek. Többször tapasztaltam, amikor kórházban voltam, hogy a szlovákul nem tudó idős embereknek meg kellett kérniük valakit, hogy szót tudjanak érteni a szobaorvossal. Jobb lenne, ha módosítanák a törvényt ezzel kapcsolatban is. A kórházak kétnyelvűsítése a névtáblákénál sokkal előbbre való lenne. Egész biztos, hogy ez a Bugár Béla vezette Hídnak köszönhető. Éppen ezért kérem Bugár Béla urat, a Híd pártot, hogy a dél-szlovákiai kórházak kétnyelvűsítése ügyében tegyenek meg mindent a kórházba kerülő idős magyar betegek érdekében. A magyar egyenrangú legyen a szlovákkal. Az egészségügy területén, a vasúton és mindenütt itt, Szlovákia déli részén.

Vass Tibor, Köbölkút

 

Görögkatolikus bál Mátyócon

„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.”

(János, 15,13)

Január 26-án már 9. alkalommal került sor Mátyócon az egyházi bálra. Az ideinek a témája a barátság volt. Minden asztalon egy kinyomtatott ima és egy idézet várta a bálozókat. Főtisztelendő Kecskés Barnabás atya este hétkor elmondta ünnepi beszédét. A rendezvényen tiszteletét tette az Ung-vidék és a Bodrogköz görögkatolikus esperese, Vaszily József atya feleségével. Rendhagyó beszédükben felköszöntötték a főszakácsnőt és segítőjét 60. születésnapjuk alkalmából. Az atyák egy-egy virágcsokorral gratuláltak nekik. Ezúton is köszönjük a Kati néniknek a finom vacsorát.

Az elmaradhatatlan tyúkhúsleves előtt asztali áldást mondtunk közösen. A mulatozás hajnalig tartott. A tombolahúzás szakította meg: 64 jótékony adakozó ajánlott fel nyereményt, a bálozók pedig a jegyvétellel támogatták az egyházközséget. Az est fergeteges hangulatát az Etna zenekar biztosította. A rendezőség az együtt való mulatozást másnap közös takarítással és baráti megbeszéléssel zárta. A szervezők örömüket fejezték ki a rendezvénnyel kapcsolatban, a terem ugyanis megtelt vidám hangulatú emberekkel. Jó volt látni, hogy korosztálytól függetlenül nemcsak bálra van igény a falunkban, hanem hajlam is a belső szépségre és a jótékonyságra.

Kusnyír Melinda, Mátyóc

 

Március 8. – Köszöntjük a nőket!

Lassan vége lesz a télnek, és beköszönt a várva várt tavasz. A napsugár mindennap erősebben hinti melegét a földre. Ébredezik a természet. Zöldülni kezd a rét, a mező, és illatozni kezdenek az első tavaszi virágok. Az ébredés különös szép érzést vált ki az emberekben. Lecseréljük a télikabátot, csizmát, elrakjuk a sálat, sapkát, és üde tavaszi ruhákba bújunk. A nők fürkészik az áruházak kirakatait, és be-betérnek egy szép ruháért, kabátkáért. Mert közeledik március nyolcadika, a nők napja. Hát már ki ne szeretne szép lenni ezen a napon, melyik nő? Az év többi napján a nők többsége le van foglalva számtalan teendővel. Már eleve arra hivatottak, hogy gyermekeket szüljenek, neveljék őket tisztességesen, és ez bizony nem kis feladat. Nagy odaadást, fáradozást és lemondást igényel a nap huszonnégy órájában. Számtalan nőnek nincs nagyon ideje arra sem, hogy rendesen tükörbe nézzen. Manapság az édesanyák is kiveszik részüket a társadalmi munkákból, felelősségteljes hivatást vállalnak, és komoly feladatokat teljesítenek. De ez csak akkor sikerülhet, ha a háztartási munka, a gyermeknevelés megoszlik, vagy háttérbe szorul. Ezért a háztartás és gyermeknevelés nagy része a nagymamákra hárul, vagy a férjekre és partnerekre.

A nők, az édesanyák nagy tiszteletet érdemelnek, hogy odaadással vállalják a reájuk háruló feladatokat, és tisztességgel teljesítik őket. Nevelnek olyan gyermekeket, akik hű és szorgalmas polgárai lesznek a társadalomnak és hazának. Nevelnek olyan gyermekeket, akik megbecsülik munkájukat, embertársaikat, és kölcsönösen kisegítik egymást. Mert csak így lehet boldog családban, boldog közösségben élni.

Köszöntünk hát ezen a napon minden nőt igéző mosollyal egy szép szál virág kíséretében.

Tóth Éva, Kassa

 

Ki is volt ez az én Barátnőm?

Egy osztálytárs, barátnő, édesanya, nagymama! Hatévesen elvesztetted édesanyádat, kinek a simogatását már nem érezhetted, ha fájt valamid, nem törölte le gyöngéden a könnyeid, kicsike voltál, csak a nagy koporsóra emlékeztél, de a szívedben ő veled volt. Aztán nagymamádhoz kerültél, ő tanított meg imádkozni, ha sírtál, mondogatta neked: kedveském, nem sírunk, imádkozunk. Az iskolában okos, komoly, szerethető kislány voltál. Aztán egy ideig mindenki a maga útját járta, majd édesapád újra összehozott minket. Húsz éve mint féltestvérem családunk tagja vagy, s maradsz is. Ha jöttél, öröm volt a találkozás, mentünk kedveseink sírjához, megosztottuk örömünk, bánatunk, lelki társak voltunk.

Gyermekeidnek, unokáidnak, hitben, reményben és szeretetben sok jó példával utat mutattál. A szíved is örült, mikor róluk beszéltél, büszke voltál, hogy nagymamának szólítanak, s az is maradsz nekik, bezárnak kis szívükbe téged, és nem felednek. Nagyon fájt neked, mikor a betegség miatt nem vehettél részt a szentmisén, de az imádság erősített téged. Két éve hordoztad a kereszt súlyát. A sok szeretet, ima erőt adott neked. Tavaly májusban még eljöttél, oly szép napot töltöttünk együtt. Rendbe tetted szeretteid sírját.

Utolsó találkozásunkkor szomorúnak láttunk, de nem panaszkodtál, mondtad, mindig a Jóisten segít. Ő mindenkinél jobban szeretett téged, mert a sok szenvedés után segítségül nyújtotta kezét, mondván: Jöjj hozzám, én megszabadítalak a sok fájdalomtól, nálam békességet, megnyugvást találsz.

Drága Barátnőm! Nagyon hiányzol, hiába várlak, Te már nem jössz. Hiányzik a nevetésed, hozzád már csak a temetőbe mehetek, és halottak napján egyedül megyek szeretteink sírjához. Szívemben leszel sok-sok szép emlékkel, tudom, ott fönn is imádkozol családjainkért. Köszönöm a Jóistennek, hogy itt éltél közöttünk, hogy voltál nekünk, szeretünk. Van fenn egy ország, ahol várnak minket is.

Balázsiné Magyar Valéria, Nagycétény

 

Kedves Vasárnap!

Nagyon szívesen hallgatom a Pátria rádiót is vagy a nézem az STV2-n a magyar nyelvű híreket, szerdánként a Magyar magazint, péntekenként pedig a Szemtől szemben című műsort. A legnagyobb örömömre a múlt héten az Új Szó és a Vasárnap kedves szerkesztőit láthattuk, köztük a nagyra becsült Cs. Liszka Györgyi főszerkesztő asszonyt és Vrabec Máriát. Sok mindent megtudhattunk az elmúlt 50 év munkájáról, a tevékenységükről. Jó volt őket a tévében is látni, hogy méltóan képviselnek bennünket, az olvasókat mindenhol. Nagyon jó, hasznos volt a háttérben a bejátszás is, ahol a többi munkatársakat és a meghívott kedves vendégeiket is láthattuk. Szívesen emlékszem vissza múlt évi találkozásunkra márciusban a füleki könyvtárban, reméljük, hogy az idén is lesznek ilyen lehetőségeik az olvasóknak, hogy személyesen is találkozhassanak a kedves szerkesztőkkel. Nagyon várják a tehetséges Vrabec Máriát és az Egészség Extra felelős szerkesztőjét, Kovács Ilonát. Nagyon fontosak a személyes találkozások, beszélgetések is, valamint az olvasók véleménye, tapasztalata is. Mert környékünkön is vannak jó témák, problémák, amire oda kellene figyelni, és lehetne róla írni.

Dorók Erzsébet, Nagydaróc

Kedves Olvasóink!

Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a megváltozott címünkre: Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava, vagy a vasarnap@vasarnap.com elektronikus címre. A közlésre érdemes levelek beérkezés vagy téma szerint és szerkesztve jelennek meg!

Legyen eredményes a következő hetünk is!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Alig szavazott a magyar 

Elhunyt Baló György

Ha a közönség neveletlen

TB Dunaszerdahely: Idegenben nyertek kiesési rangadót a felsőpatonyiak

Kevéssé ismert tények a spermiumról

Területi viták, nemzeti érvek, nagyhatalmi döntések 1919-ben

Legfrissebb galériák
Olvasta már?