Nem ízlik az ebéd a menzán

Aki étkezett valaha iskolai menzán, azt máig is kísérti az azonosíthatatlan levesek, mócsingos pörköltek, szirupos vízben úszó rizsfelfújtak emléke. A helyzet ma sem sokkal jobb. Pontosabban csak látszatra jobb, mert az alapanyagok egyre több adalékot, aromát, színezéket, gyógyszert és vegyszert tartalmaznak.
Szabó Laci

2013. október 4. 14:00

Sokszor még a szakácsoknak sincs tudomásuk arról, honnan származik a csirkehús, a zöldség, a tojás, amiből az ebédet főzik, de nem is nagyon firtathatják, mert elsősorban az árat kell szemmel tartaniuk.

 

Kevés pénzből sokat

Így a menü sok iskolai étkezdében ma sem tér el a húsz-huszonöt évvel ezelőttitől – a szabályoknak megfelel ugyan, csak épp egyhangú, nem elég tápláló, s végképp nem egészséges. Most biztosan sok szakács tiltakozna, hogy az egészséges ételeket a gyerekek többsége meg sem eszi, merthogy otthon sem ahhoz szokott. Sok családban egyáltalán nem főznek, és ez meg is látszik a gyerekek étkezési szokásain. Tény, hogy a félkész ételek, rántott csirkék, hamburgerek és chipsek korában egyre kisebb az ázsiója a borsófőzeléknek, párolt húsnak, vagy a grenadírmarsnak. Viszont a honi étkezési szokások megreformálására törekvő www.jemine.sk honlap egyik szerkesztője, Janica Lacová szerint nagyon sok bennünk a felesleges beidegződés is.

„Az évtizedek óta iskolakonyhákon dolgozó szakácsok sokszor ragaszkodnak a régi szokásaikhoz, nem elég kreatívak, eszükbe sem jut, hogy új recepteket próbáljanak ki. Csak a normákra figyelnek, mert a hatóságok szinte csak ezeket ellenőrzik, így előfordul, hogy a köretet – rizst, krumplit – zöldségnek minősítik, és papíron máris egészséges ebédet szolgáltak fel. A másik nagy probléma, hogy a zöldséges ételek, saláták sok helyen máig csak a sárgaborsó főzeléket és a káposztasalátát jelentik. Nem csoda, ha ezekkel ki lehet kergetni a gyerekeket a világból. Igaz, a legtöbb iskolai konyha műszaki felszerelése is elavult, nincsenek párolásra alkalmas edények, valóban jó sütők. Ilyen feltételek mellett csak egy cél létezik: minél kevesebb pénzből minél több adagot kihozni.”

 

Miért szupermarketből?

Ha valaki utánanézne, mennyi étel marad a tányérokon, kerül a moslékba vagy a szemétbe, a végeredmény valószínűleg az lenne, hogy nem érte meg a spórolás. Arról nem is beszélve, hogy az egészségtelen, kevés tápértékkel bíró ételek következtében a gyerekek elhízottak, betegek lesznek, és a jövőben a társadalomnak gyógyszerekre kell fordítania azt a pénzt, amit most inkább az élelmezésükre költhetne.

E gondolat jegyében készül Andrej Hrnčiar, a Híd képviselője olyan törvényjavaslatot benyújtani, amely nagyobb szabadságot adna a konyhafőnököknek az alapanyagok beszerzését és a menü bővítését illetően. Ma ugyanis az a helyzet, hogy hiába termesztenek a diákok az iskola kertjében paradicsomot, ezt hivatalosan nem lehet felhasználni a konyhában, és hiába tudja a faluban mindenki, hogy a legjobb alma Juci néni kertjében terem, ebből sem vehet az iskola, ha Juci néni nem vállalkozó. Amint disznóhúst, csirkét sem lehet a helyi tenyésztőktől vásárolni, az írott szabályoknak jobban megfelel a szupermarketekben kapható kétes eredetű áru. És amíg a beszerzéseknél az ár lesz a legfontosabb szempont, addig ez így is marad. Pedig ideje volna átvenni a svéd vagy az olasz példát, ahol a minőség, frissesség és az idénytermék felhasználása megelőzi a feltételek rangsorában az árat is – furcsamód mégsem kerül többe az iskolai étkeztetés, mint eddig. Ráadásul a frissesség feltételével csalafinta módon sikerül kijátszani azt az EU-szabályt is, hogy nem lehet előnyben részesíteni a hazai beszállítókat, mert az unión belül az esélyegyelőség elve érvényesül. Aki akar, az talál megoldást, de tény, hogy először az étkezéstől vallott gondolkodásnak kell megváltozni valahogy úgy, hogy ne csak a jóllakást tartsa fontosnak, hanem az élvezeti értéket és az egészséget is. Ez pedig a lakosság többségének anyagi lehetőségeit tekintve nehezebb dolog, mint az új szabályok elfogadása a parlamentben.

 

Pizza, palacsinta, bukta

Az iskolai étkezdékben végzett felmérés azt igazolta, hogy a gyerekek a tészta- és kalácsféléket szeretik a legjobban. A lista élén a spagetti és a pizza áll, a következő a palacsinta, a lekváros bukta és a zsemlefelfújt. Bár ezeknek az ételeknek komoly szerepük van abban, hogy egyre több gyermek küzd az elhízással, az élelmezési szakemberek szerint ezen is lehet segíteni úgy, hogy a kalácsokban több a mák, a dió, a túró és a gyümölcs.

A legkevésbé kedvelt ételek listáján vezetnek a hüvelyesekből készült főzelékek, rögtön utánuk a saláták és a halak következnek. Utóbbiak közül a gyerekek csak a lazacot kedvelik, ami a legdrágább halfajták közé tartozik, úgyhogy az iskolai étkezdékben csak ritkán kerül a tányérokra.

 

Mi legyen a büfében?

Az oktatásügyi minisztérium még ebben a tanévben szeretné szabályozni az iskolai büfék kínálatát. A tavalyi iskolai év végén végzett felmérés eredményei alapján akar kidolgozni egy iránymutatást, amellyel betiltaná a koffein- és cukortartalmú italok, az édességek és a zsíros ételek árusítását az iskolákban. A kínálatból így eltűnhet a lángos, a fánk, a csokik és a kekszek, a kóla és a kávé is. Az elképzelések szerint a büfék kínálatának csökkentése azt eredményezhetné, hogy megnő az érdeklődés az ebédek iránt. Jelenleg az alapiskolások 67, a középiskolások 37 százaléka jár ebédre, az állam maximum 1,33 euróval támogatja az étkeztetésüket.

 

Mítoszok az egészséges ételekről

* Amikor azt hisszük, hogy a „fit”, „light” vagy „wellness” csomagolású termékekkel már le is tudtuk gyermekünk egészséges tízóraiját, gyakran tévedünk. A müzliszeleteken, natúr joghurtokon, szívvédő margarinokon általában csak a csomagolás egészséges, minden más hazugság. A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszeripari Technológiák Tanszékének professzora, Ľubomír Valík szerint leginkább a joghurtos szeletekre kell vigyázni, mert a többségük sosem látott joghurtot. „Nem rostos anyagokat és joghurtot, hanem zsiradékokat és cukrot tartalmaznak, ezek tartják össze a növényi magvakat. A hasonló termékek nagy része 40-50 százalékban olyan cukrot tartalmaz, amely gyorsan felszívódik, és növeli a szervezet glükózszintjét. Mivel a szervezet erre nem képes gyorsan reagálni, rendszeres fogyasztás esetén elhízás és cukorbetegség alakulhat ki” – figyelmeztet Valík professzor.

* Legalább ilyen veszélyesek a margarinok is, amelyekbe gyártótól függően különböző adalékanyagok kerülnek. Dietetikusok ezért gyerekkorban inkább a tehénvajat tartják a megfelelő választásnak, és csak idősebb korban, amikor már vigyázni kell a koleszterinszintre, ajánlják a margarint.

* Szakemberek szerint a tartós tejnél is jobb választás a friss, félzsírosnál a zsíros, mert utóbbi több vitamint tartalmaz. Ami a sajtokat illeti, az ömlesztett fajtákat kellene kerülnünk, mert ezek csak a keménysajtok másodtermékei, rengeteg só és aroma hozzáadásával. Ezek mind bomlasztják a tejtermékek legértékesebb alkotóelemét, a kalciumot és a foszfort, vagyis csökkentik a sajtok tápértékét.

* A legelterjedtebb táplálkozással kapcsolatos tévhit az, hogy minden barna péksütemény egészséges. Az igazság közben az, hogy sok sötét kifli vagy kenyér nem a teljes kiőrlésű liszttől, nem is a gabonamagvaktól sötét, egyszerűen csak az élelmiszerfestéktől, amit a fehérlisztből készült tésztába kevernek. Élelmezési szakemberek szerint azonban a teljes kiőrlésű péksütemények fogyasztását sem kell túlzásba vinni, mert ezek túlságosan serkentik a bélműködést, és akadályozzák a tápanyagok felszívódását. Időnként jöhet egy-egy szelet fehér kenyér vagy kalács is, főleg ha itthon, vagy becsületes pékségben dagasztással és nem, adalékanyagok hozzáadásával készült.

 

Éheznek a javítóintézetekben

2013 júliusában Jana Dubovcová emberjogi biztos végzett felmérést az állami javító-nevelő intézetekben. Az eredmények alapján arra figyelmeztette az intézeteket fenntartó oktatásügyi minisztériumot, hogy a 13-18 év közötti növendékek többsége állandóan éhes, a napi 2,80 eurós normából (reggeli – 0,42, tízórai – 0,20, ebéd – 1,19, uzsonna – 0,21, vacsora – 0,69 euró) sosem tud jóllakni. A szakácsoknak ebből az összegből kell kihozniuk az egyes étkezéseket, így nem csoda, ha mindegyik adag épphogy csak az éhenhalás ellen elég. Mivel ezek a gyerekek amúgy is viselkedési zavarokkal, túlzott agresszióval küzdenek, az éhségérzet csak fokozza a problémáikat. Valamennyien heti öt euró zsebpénzt kapnak, a nevelők szerint ezt is szinte kizárólag élelmiszerre költik. Az oktatásügyi tárca egyelőre óvatosan reagált az emberjogi biztos észrevételeire, állítólag „az áremelkedés függvényében megfontolja az élelmezési hozzájárulás mértékének növelését.” Hogy mikor és mennyivel, arról egyelőre nem nyilatkozik. Mint ahogy arról sem, miért épp a legproblémásabb fiatalokat éhezteti, hiszen a többi állami gondozott napi élelmiszeradagjára 10 és 15 év között 3, 15-18 év között 3,20, ünnepnapokon plusz 7 euró jut.

 

Helytelen táplálkozás

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az emberiség a történelem folyamán most először jutott olyan szakaszba, amikor a népesség élettartama az előző generációkhoz képest csökken – ennek okát a szakemberek a helytelen táplálkozásban látják.

 

 

 

 

Önnek ajánljuk
Frissítve

Percről percre: országszerte tüntetnek a Kuciak-gyilkosság évfordulóján

Kiska: Az Alkotmánybíróság az ország legfontosabb és legbefolyásosabb intézménye

A hasznos mikroorganizmusok szerepe egészségünk megőrzésében

Egy apa harca az igazságért

Galántán elmarad
 az U13-as teremtorna

Frissítve

A NAKA Alsóhatáron - gyilkosság gyanúja miatt őrizetben a polgármester

Legfrissebb galériák
Olvasta már?