Művészet ledarálva és aktuálpolitizálva

Neve nem igazán, de álneve már előbb is forgolódott a köztudatban, ám amikor nemrégiben ledarálta saját műalkotását, a sajtótér szinte minden kis szegletébe eljutott. Történt mindez nem sokkal azután, hogy Magyarországon az utcai művészetéhez kinézetben és üzenetében is hasonló pingálmányok kezdtek terjedni.
Rizsányi Attila

2018. december 21. 09:47

- Wikipédia

Banksy neve eddig legtöbbször a találónál is ütősebb politikai üzenetei kapcsán jutott el a street artban kevéssé járatos halandókhoz. A graffitiművészetet a társadalmi aktivizmushoz is felhasználó alkotó nem átallja a szatíra meg a fekete humor eszköztárát is bevetni ahhoz, hogy rávilágítson a mindenkit körülvevő világ visszásságaira. Sokszor szlogeneket használva igyekszik propagálni háború-, kapitalizmus- és rendszerellenes meglátásait. Emellett még fel is rója a politikusoknak, hogy vandalizmusnak címkézik az utcai festészetet. A szimpátia kölcsönös, úgyhogy ha magának nem is, de művészetének van félnivalója a hatóságoktól, amelyek a lefestés nagy művészei. Az anonimitásba burkolózó művész egyik anekdotája szerint egyébként mégis ennek köszönheti eszköztárának legfőbb darabját, a stencilt. Ugyanis éppen egy vasúti szerelvény alatt volt kénytelen rejtőzködni a razziázó rendőrök elől, amikor felfigyelt a vagon stenciles sorozatszámára, és rájött arra, hogy a sablonok nagyban megkönnyíthetik a munkáját. A rend őrei így járultak hozzá ahhoz, hogy egyszerűsödő és gyorsuló alkotási folyamat révén mind több helyen legyen jelen előbb csak Bristol és London utcáin, aztán pedig a tágabb környezetben is. Addig-addig, hogy 2014-ben brit kulturális ikonná kiáltották ki, ezzel olyan személyiségek társaságába került, mint Shakespeare, David Beckham, a The Beatles vagy maga az angol királynő. Csakhogy az ő nevéhez arc nem társul.

Ki ő, és mit darál?

A népszerűség nyilván azt is magával hozta, hogy mind többen kezdtek el érdeklődni az utcaművész személyazonossága iránt. A pletykák és találgatások megkoronázásaként kutatók (bizony, a sokat emlegetett brit tudósok!) egy csoportja a sorozatgyilkosok felderítéséhez használt módszert vetették be Banksy ellen. Ennek részeként elemezték a megjelenéseit, azaz azt a térbeli mintázatot, amelyet a graffitijei rajzolnak London és Bristol térképére, majd az innen nyert adatokat összevetették a lakcímek nyilvántartásával. Az eredmény szerint feltehetően az 1974-ben született Robin Gunningham rejtőzik az álnév mögött. Ehhez magukat közeli ismerősöknek nevező személyek hozzátették, hogy egy fénymásológép-szerelő fia, aki hentesnek készült, de aztán éles kanyart vett a pályája. Na, bumm! – gondolhatta magában Banksy, mert mindez mit sem változtatott a lényegen, annál is inkább, hogy az információk hitelességét semmi nem garantálja. Maradt tehát a jótékonyan befedő köd, a balladákból is már oly jól ismert félhomály, így akkor sem kaphatta el senki a grabancát, amikor az egyik alkotása a szerző szándéka szerint ledarálta saját magát, méghozzá éppen azután, hogy valaki jó pénzért megvásárolta.

Lett kutyavásár, de nem ám kétszer

A licit kezdetekor még Lány léggömbbel cím alatt futott Banksy képe, ám csakhamar Szerelem a szemétben lett belőle. Az történt ugyanis, hogy miután egy európai gyűjtőnő 1,04 millió fontot kínált érte, nem csak az aukció vezetőjének kalapácsa koppant, hanem a keretbe épített titkos mechanizmus is működésbe lépett. És mire eszméltek volna a jelenlevők, ledarálta az alkotás felét. Az első döbbenet után azonban fordulatot vett a történet, a szakértők ugyanis úgy látják, hogy nem elpusztítani sikerült a képet, hanem növelni az értékét. Az újdonsült tulajdonos már egyenesen úgy vélekedett, hogy a művészettörténet egy darabja került hozzá, hiszen ez az első műalkotás, amely az árverés során, sőt után született, és közölte, fenntartja a vételi ajánlatát.

Mielőtt azonban mindenki az iratmegsemmisítőhöz rohanna egy értékes műalkotással, gyorsan megjegyezzük: egyáltalán nem mindegy, ki, mikor, mit és hogyan darál. Banksy megBanksyzheti saját alkotását, és attól az értékesebb lesz, de amikor nem sokkal később egy másik Banksy-kép tulajdonosa gyors kaszabolás után eladni ment a műkereskedőkhöz, azok közölték vele, hogy egy fontnál többet nem adnak egy megrongált alkotásért.

Születtek persze összeesküvés-elméletek is szép számmal, ám mindez már mit sem változtat az értéknövekedés tényén. Az sem, hogy szakértők rávilágítottak: Andy Warholnak meg Marcel Duchamp-nak is voltak hasonló húzásai korábban. Az is csak adalék, hogy a titokzatos művész közzétett egy videót arról, ahogyan beépítette a nyírógépet a keretbe, hogy az a megfelelő pillanatban aktiválódhasson, s a tervei szerint nem is csak félig kellett volna elszabdalnia a képet, hanem teljes egészében, szóval technikai hiba csúszott a performanszba. Azt viszont már mindenki döntse el magának, vajon akkor hogyan változott volna az alkotása értéke, ha felső része nem marad egyben, hanem cafatokra tépve hullik a keret alá az egész.

Magyaros stílusutánzat

A közterületeken feltűnő alkotások sajátja az is, hogy fel kell vállalni őket, vagy éppen ellenkezőleg: le lehet tagadni. Egy ilyen vállalás-tagadásos várakozásnak esett áldozatul nemrégiben a magyar közvélemény is, miután Budapesten Banksy stílusát idéző graffiti jelent meg arról, amint Orbán Viktor miniszterelnök a rajfilmből ismert gőzmozdonyon, Thomason ücsörög. A politikai üzenettel jócskán megspékelt rajzról a brit művész hivatalos képviselete csakhamar közölte, hogy nem valódi Banksy, majd kiderült, hogy ehelyett: valódi MKKP. A Magyar Kétfarkú Kutya párt ugyanis magára vállalta a gerillaakciót, amely azután Basky néven folytatódott is. Akinek sikerül megelőznie a felettébb gyorsan eljáró feltisztító brigádokat, azóta láthatta már repülőn is ülve a miniszterelnököt, a villámgyors meggazdagodása miatt sokat emlegetett Mészáros Lőrincet pedig Super Mario játékfiguraként festették meg, amint éppen mágnesként gyűjti be az aranyat.

A hatóság mindennek láttán már nem maradhatott rest: a magyar főváros VIII. kerületi rendőr-főkapitánysága levelet írt a viccpártnak, mondanák már meg, hol található ez a bizonyos Basky. A kommunikáció komikumát szó szerinti idézetekkel tudom csak hűen illusztrálni. „Kérném, hogy a basky nevű természetes személy adatait, elérhetőségeit hatóságom rendelkezésére bocsátani szíveskedjen.” Mire a válasz: „Basky kb.170 cm magas, sovány testalkatú, különös ismertetőjegye: nem ismerjük. Vagy lehet hogy ő az a csávó, akit múltkor hátulról láttunk, épp elmenni sörért, aztán nem jött vissza?”

Aztán fogták, ledarálták a hivatalos levelet félig, újabb dilemma elé állítva mindannyiunkat: ezzel nőtt az értéke?

Banksy néhány érdekes vagy üzenetes alkotása

Történt egyszer, hogy az álneves művész bemászott a londoni állatkert pingvinházába, és felfestette a falra, hogy unjuk a halat. Másszor meg, többször meg az, hogy felfogató műveket helyezett el múzeumokban, sőt arra is volt példa, hogy kifüggesztette saját alkotását a British Museumban, amely aztán egy csavarral a tárlat részévé tette azt. Paris Hilton debütáló lemezének 500 példányát különböző üzletekben kicserélte olyanokra, amelyeken a zeneszámok címe a hírnév indokoltságát vetette fel, ebből néhányan be is vásároltak. A Brexit egyik elhíresült illusztrációja is hozzá kötődik: ezen egy létrán álló ember veri le kalapáccsal az EU-s zászló egyik csillagát.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Fico kitért a kínos kérdések elől

Alkotmánybíró-jelöltek: ezt mondta Drgoňec, Duditš, Dulak, Duľa, Ďuriš és Fiačan a meghallgatáson

Modellektől lopott, manipulált képekkel csábította Alena Zs. Glváčot

VIDEÓ: A Basternák-gyilkosság ügyében razziázik a NAKA, Alena Zs. sofőrjét is őrizetbe vették

Több vizet a Bodrogközbe

Kétségbeesett üzenetet küldött az élvonalbeli focista, mielőtt lezuhant a repülőgépe

Legfrissebb galériák
Olvasta már?