Mózes egy, huszonkettő

A Mózes egy, huszonkettő a Bibliát idéző cím: maga az írónő is Ábrahám és Izsák történetével vezeti be regényét. Az Úr azt kívánja Ábrahámtól, hogy engedelmessége jeléül áldozza fel neki fiát, Izsákot. S mikor ezt már-már megteszi, az Úr megkegyelmez neki, és visszavonja utasítását. A regényben klasszikus Ábrahámok vannak, háborút megélt, gyermekeiket féltő, de önmagukat is sajnáló szülők és nagyszülők.
Szabó Laci

2013. május 10. 13:41

 Az Izsákok pedig mai, lázadó fiatalok, akik nem akarnak áldozatokká válni, nem kíváncsiak szüleik múltjára, szenvedéseire, beteljesületlen vágyaikra, hanem a maguk választotta úton akarnak haladni saját céljaik felé. Gál Hugi és Ádám, Bartos Márta és Gyuri, valamint Huszár Miklós a modern kor gyermekei, együtt érzik jól magukat, együtt vágynak egy jelképes szigetre, el minél messzebb a szülőktől, nagyszülőktől, akiket csak nagy adag cinizmussal tudnak elviselni: „nagyanyám mint ostromolja visszataszító módon az istent, hogy gondja legyen rám… apám ifjúságát rázogatja megint elém, mint valami ázott lobogót… anyám valami zseniális módon megint úgy fogalmazta meg a dolgokat, hogy az ő megsértett anyasága, elfuserált élete, sebzett szíve került a központba.” A tizenéves gyerekek számára „rettenetesek a negyvenvalahány éves öregek, mikor elkezdenek küzdeni a bomlás ellen, villogtatják vásárolt fogukat, vézna hajukat rendezgetik”. Sértő, ám őszinte szavak, melyeket a szülők nem akarnak meghallani. Pedig a fiatalok az önállósodást, a szülői háztól bármi áron való elszakadást komolyan gondolják. Ezért dobják ki csontkockán, hogy az egyik lánynak, bár még mindkettő kiskorú, teherbe kell esnie a szelíd, művelt, ám kissé naiv Miklóstól, aki bizonyára kap majd az anyjától egy lakást nászajándékul. S ez lesz az a sziget, ahová mindnyájan elvonulhatnak, ahol nem kell szüleik örökös panaszkodását hallgatniuk elrontott életükről, sikertelen házasságukról, beteljesületlen szerelmeikről, áldozatvállalásukról. A játék azonban komollyá válik: Hugi beleszeret Miklósba, és elhatározza, hogy vele teljesen új életet kezd: „nem akarok emlékezni semmire, ami mögöttem van, én üres kézzel megyek a szigetre.” Vajon Miklós is így akarja? Ezt a regényt olvasva tudjuk meg. Szabó Magda hőseit tanári korszaka idején ismerte meg. S hogy milyen nagyszerűen megértette a diákjait foglalkoztató problémákat, azt a könyv megjelenése után hetekig a lakásához vándoroló és beszélgetésre vágyó fiatalok bizonyították. Ez a regény is nemzetközi sikert aratott, tíz francia nyelvű kiadást ért meg, és szerencsére a magyar olvasó is újra meg újra kezébe veheti.

 

Jövő héten Szabó Magda A pillanat című regényét mutatjuk be

Önnek ajánljuk
Legfrissebb galériák
Olvasta már?